Virág Éva: Most mi okoz gondot az IKT oktatási felhasználásában?

Az IKT eszközök használatával kapcsolatosan számos kérdés merül fel. A bejegyzés terjedelme miatt ezek közül csak néhányat emelek ki, elsősorban azokat, melyek saját tanítási tapasztalataimhoz kapcsolódnak. Az iskola alapvető feladata, hogy a tanulókat felkészítse az életre, már pedig az IKT eszközök az életünk részévé váltak, így elengedhetetlen, hogy ezek az eszközök a tanítás-tanulás részévé váljanak.

 Változás eltérő sebességfokozatban

Az informatikai eszközök fejlődése elképesztő mértékű. Ezzel azonban az oktatási rendszer nem képes lépést tartani. Az iskolarendszer jellegéből adódóan nehezebben reagál a változásokra, sőt esetenként ellenállást is képes kifejteni, ha a reformok, innovációk túl gyorsan jelennek meg az intézményekben. Az oktatási rendszerrel kapcsolatban lévő csoportok is más módon, más sebességgel reagálnak a változásokra. Más a véleményük az info-kommunikációs technológiákról és az egyre „okosabb” eszközökről. A gyerekek tekintik leginkább természetesnek a változást, hiszen digitális bennszülöttként minden technikai eszköz működését gyorsan elsajátítják. Ezzel szemben a felnőttek: szülők és tanárok más módon viszonyulnak az újdonságokhoz. Óvatosabbak, fenntartásaik sőt esetenként félelmeik vannak az új eszközökkel kapcsolatosan.

A szülők egy része ragaszkodik ahhoz az iskolarendszerhez, melyben ő maga is felnőtt, ezért nem támogatják az újításokat. Ők azt hangsúlyozzák, hogy az iskolában a tanár tanítson, a gyerekek figyeljenek a tanárra és ne játszadozzanak különböző kütyükkel. A szülők másik csoportja már rugalmasabban gondolkodik az IKT szerepéről, mert esetleg a saját munkájuk során is használnak számítógépet, okos telefonokat. Míg a harmadik csoport elkötelezett a legmodernebb eszközök tanítási órán való használata iránt. A pedagógusok egy része – talán ez már a kisebbség – elzárkózik vagy legalábbis idegenkedik. Míg a jelentősebb hányad digitális felfedező.

 A táblázat legutolsó oszlopa ugyan nem friss adatot mutat, de az arányok valószínűleg a digitális kontra hagyományos eszközök között hasonlóak.

Tanulók és IKT eszközök 

Számomra az egyik legfontosabb kétely ezzel kapcsolatosan az esélyegyenlőség. Amíg olyan társadalomban élünk, melyben a társadalmi különbségek nagyok, nem vagyok biztos abban, hogy a tanulás során minden tanuló egyenlő eséllyel és hozzáféréssel rendelkezik. Bár a szülők nagy része úgy tekint a laptopra, tabletre vagy az okostelefonra, mint a hagyományos füzetekre - vagyis nélkülözhetetlenek a tanításhoz – ennek ellenére eddig minden tanulócsoportomban akadt olyan tanuló, aki nagyon szégyenkezve jelezte, hogy nem látta az adott információt vagy feladatot, mert nem volt net hozzáférése.

 A másik általános probléma, amit a tanulók közt tapasztalok (10-14 éves korosztály): nagyon egysíkúan használják az IKT eszközöket. A legtöbb esetben ez kimerül a közösségi oldalak látogatásában. Kevesen keresnek tanuláshoz kapcsolódó információt az interneten, hiányos az ismeretük a tanulást támogató weboldalakról. Természetesen ez már a mi (pedagógusok) felelősségünk, hogy tudatos internet és okoseszköz használóvá neveljük őket.

Iskolák és IKT eszközök

A fent említett esélyegyenlőségi problémát itt is reálisnak látom. Bármennyire eltökéltek az egymást követő oktatási kormányzatok az iskolák digitális fejlesztése terén, mégis mindig vannak fejlettebb intézmények és természetesen hátrányos helyzetben lévők is, így a tanulók nem indulnak egyenlő eséllyel. Az alapproblémát növeli, hogy sok esetben az intézményeknek napi problémákkal kell szembesülni: a projektor izzójának vagy szűrőjének a cseréjére nincs lehetőség, „lassú” az internet, az iskolai gépek vagy tanári laptopok vírusvédelmét nem oldja meg a fenntartó. A problémasor folytatható lenne, de az igazi feladatunk a problémák megoldása és áthidalása, amit a következő idézet nagyszerűen megfogalmaz:

„Mindenki úgy tekint a számítógépre, mint egy eszközre, holott az nem egy eszköz, hanem egy kapu. Kapu egy másik világra, egy olyan világra, melynek peremvidékeit csak most kezdjük felfedezni.”                                                        Alan Dean Foster 

Felhasznált irodalom:
•  Buda András (2017): IKT és oktatás. Együtt vagy egymás mellett? – Belvedere Meridionale 
• Ollé, János ; Papp-Danka, Adrienn ; Lévai, Dóra ; Tóth-Mózer, Szilvia ; Virányi, Anita: Oktatásinformatikai módszerek: Tanítás és tanulás az információs társadalomban. Budapest, Magyarország : ELTE Eötvös Kiadó (2013) , 142 p.

Felhasznált képek forrása:
https://www.google.hu/search?q=digital+natives
http://www.belvedere.meridionale.hu/letolt/Buda
https://www.google.hu/search?q=gyerekek+IKT+eszköz+használata