Konstruktív
kritikai reflexió
Bódizs Bianka: Az e-learning és
az m-learning módszerek összehasonlítása című bejegyzésére
Az e-learning és az m-learning módszerek
összehasonlítása
A bejegyzés kezdetén
rögtön egy nagyon erős ténnyel találkozhatunk. A digitális eszközök szerepe
egyre nőni fog az évek során. Ezt én is pontosan így gondolom, hiszen az
alternatív tanulási módokat sokféle iskola próbálja megtalálni, használni
illetve újabb lehetőségeket biztosítani azoknak, akiket eddig a hagyományos
több órás padban ülés riasztott el a továbbtanulástól, vagy most kerülnek bele
ebbe a rendszerbe.Szükség van hát új módszerekre, de ezeknek olyan új közeget kell találnunk, akik szívesen mozognak ebben, vagy van motivációjuk megismerni azt.
Fontos, hogy senkire se szabad ráerőltetni a digitális világot, mozdulni kell, a szó szoros értelmében. A diákok nem szívesen ülnek le maguktól tanulni, szabadságot kell nekik biztosítani az új platformokkal, ilyen például a mobiltelefon, tablet vagy bármilyen könnyedén hordozható eszköz.
El se tudnánk képzelni, hogy egy egyetemistának ma már ne legyen okos telefonja, így egy-egy tanóra keretein belül a tanárok is bátran hagyatkozhatnak eszközeikre. Ez pedig új tanítási módszerek segítségével aktívabb részvétel és könnyebb közösségi munkát biztosít a diákoknak. Ahogy azt a szerző is írja, a tanulás „hordozhatóvá” vált és könnyen megoszthatóvá.
Nagyon jónak tartom, hogy az író nem veszi alapnak tudásunkat és leírja mi is a különbség az m-learnign és az e-learning között. Úgy hiszem manapság sokan talán nem is hallották még ezt a szót, vagy ha mégis nem tudnák megmondani mik is azok a különbség, amik miatt mégis két eltérő dologról beszélünk.
Nézzük is az e-learninget. Erről biztosan mindenki hallott már esetleg csinálta is, csak nem tudta hogy ennek ilyen megnevezése is van.
Az e-learninghez szükségünk van egy számítógépre, optimális esetben tanárra, aki segít ajánlott anyagokkal, gyakorló feladatokkal a tanulásban. Manapság mindenkinek van számítógépe, és a telefonunkkal ellentétben egyre több hasznát vesszük információkereséshez. Akkor mégis mi a probléma vele?
Először is az e-learning bár teret ad a tanár számára a gyors visszajelzés küldésére, általában mégsem segíti elő a kurzust vagy tananyagot végzők közti konstruktív visszajelzéseket. A kommunikáció pedig kulcs a motiváltsághoz, így elmondható, hogy általában akik az e-learninget próbálják, sokat küszködhet a motiváció hiányával. A számítógépek általános szórakozásra és nem munkára való használata nagyban gátolja a tanulókat. Azonban kellő motivációval ez a sok lehetőség illetve oldal, mint ahogy a posztban fel is lett sorolva: Youtube, Skype, Twitter, Smart-board, Blogok, Podcastok értünk vannak, ugyan nekünk kell időt szakítani rá a napunkból, de hatékonyan tudunk velük egyről a kettőre jutni.
Nagy probléma még, hogy nehezen hordozható, időhöz kötött, illetve ahhoz, hogy mindenki számára egyenlő lehetőséget nyújtsunk az iskolában nagy felszereltségre lesz szükségünk, ami hazánkban például sokszor problémát okoz.
Nagy előny, hogy bárhol használható, mivel kicsi és sokáig bírja töltés nélkül unalmas perceinkben is olvashatunk rajta, vagy órán tanárként számíthatunk rá, hogy van a diákoknál egy. A mobiloknál fontos az összedolgozás, a feedback azaz visszajelzés is sokkal többet jelenik meg, mint az e-learning esetében.
Ezek az alkalmazások általában könnyen kezelhetőek, egyszerűek, illetve platformhoz költöttek, így tanárként érdemes tisztában lenni azzal, milyen tanulást segítő applikációk állnak rendelkezésünkre egy tanórán.
Az m-learning nincs helyhez vagy időhöz kötve, ezért jobb választás fiatalabb diákok számára.
Ahogy az írásból azt kivettem, az m-learningre lett téve a hangsúly a végén, ezt pedig én is csak támogatni tudom. Bár ahogy említve lett ez a két tanulási forma egymás versenytársa és más a célközönségük is, az m-learning talán tágabb körben elfogadottabb és egyszerűbben is integrálható a tanulási folyamatokba, ebben a felgyorsult, gyors információkhoz és azonnali visszajelzésekhez szokott közegben.
Továbbá a következtetés miszerint bármelyik módszert is alkalmazzuk, aktívabb közösségi munkát eredményez is helytálló, bár hozzátenném, hogy nem minden osztályban, és talán nem azonnal. Sok gyereknek furcsa még, hogy az általa csak játékra használt mobiltelefont hirtelen játékos tanulásra, vagy közösségi feladatokra kell használnia, ezért úgy gondolom ezektől az eszközöktől sem csodát, csupán segítséget várhatunk idővel.
Forrás:
https://www.pulselearning.com/blog/6-differences-between-mlearning-and-elearning/
https://www.youtube.com/watch?v=8DsPP8WMQnI
https://www.pulselearning.com/blog/6-differences-between-mlearning-and-elearning/
https://www.youtube.com/watch?v=8DsPP8WMQnI

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése