Akkor mégis
miért okoz nehézséget ennek a tudásnak a befogadása számunkra?
Digitális pedagógia
A 21. század gyermekének ma már
elengedhetetlen tudás, hogy képes legyen eligazodni a digitális térben, a
rengeteg információ között. A digitális pedagógia lényege pedig az, hogy
felkészítse a fiatalokat erre a digitális környezetre. Egy olyan újféle pedagógiai
megközelítés ez, amely nem csak eszközeiben (okos telefon, táblagép, laptop),
de az információ megközelítésében és felhasználásában is különbözik a
hagyományos oktatási szokásoktól. Napjainkban már egyszerűen és gyorsan hozzá
férhetünk az információkhoz, viszont ez alapvetően változtatja meg a tanulási
szokásainkat is. Meg kell tanulnunk, hogy hogyan keressünk rá kulcsszavakra,
hogyan szűrjük ki a valós, megbízható információkat az interneten található
számtalan hiteltelen adat közül.
Ebben segíthet a digitális pedagógia, és az olyan
pedagógus, aki képes eligazítani a diákokat a digitális térben. Ez egy új
szituáció, egy rohamléptű változás, amihez nem csak a diákoknak, de a
tanároknak és az egész oktatási rendszernek alkalmazkodnia kell.
,,A
digitális pedagógia legfontosabb eleme tehát a digitális módszertant alkalmazó
pedagógus, aki nem kész válaszokat ad, amit a diákok problémákra
alkalmazhatnak, hanem olyan szemléletet, amellyel a diákok újra és újra képesek
lesznek válaszokat találni.”
Pedagógusok az információs társadalomban
A
pedagógusokról mindig is élt egy olyan kép a társadalomban, hogy
tévedhetetlenek, nem hibáznak, így mindig magas elvárásokat támasztottak
feléjük. A szülők elvárják, hogy a tanár legjobb tudásához híven „jóra tanítsa”
gyermekeiket, a tanulók pedig a hitelességet, igazságosságot és türelmet várnak
tanáraiktól.
Az információs társadalom hatására azonban a fentiek
mellett, újabb elvárásoknak is eleget kell tenniük a pedagógusoknak.
Napjainkban már elengedhetetlen, hogy lépést tartsanak a technikai fejlődéssel
és segítsenek a diákokat bevezetni a digitális eszközök világába.
Ez tehát ma már nem döntés kérdése, hogy
valaki akar e érteni az IKT eszközökhöz vagy sem. Mint pedagógus, mindenki
köteles elsajátítani azt a tudást, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a diákok a
megfelelő oktatást kapják, amibe bele tartozik az is, hogyan használják jól a
rendelkezésükre álló elektronikus eszközöket.
Mennyire nyitottak a tanárok erre a tudásra?
Úgy gondolom, sajnos a legtöbb pedagógus
egyáltalán nem tesz lépéseket azért, hogy tovább fejlessze tudását ezen a
téren. A technikai fejlődés olyan nagy léptékű és gyors, hogy a tapasztaltabb
tanárok közül sokan úgy gondolják, nem tudják felvenni a lépést ezzel a változással.
Másrészről azonban, úgy látom az érdektelenség
az, ami valójában gátolja a már pályán lévő pedagógusok egy részét abban, hogy tovább
képezzék magukat az IKT eszközök használata terén.
A témával kapcsolatban sok tanár ismerősömtől
hallottam a következőket:
,,Ugyan minek
változtatni? Mi is ebben az oktatási rendszerben tanultunk technika és
digitális „kütyük” nélkül, akkor nekik is megfelel ez a ’’ jól bevált’’
rendszer”.
Véleményem
szerint ez a hozzáállás az, ami miatt az oktatási rendszerben és a pedagógus
képzésben is alapvető hibák vannak, amik változtatásra és reformokra szorulnak,
ez a téma azonban már egy másik, hosszabb blogbejegyzést érdemelne. Ami most,
témám szempontjából fontos az az, hogy legtöbb esetben (természetesen vannak
kivételek) az érdektelenség és passzivitás az, ami miatt sok pedagógus nehezen nyit az új eszközök felé.
Mi a helyzet velünk, pedagógus hallgatókkal?
Annak ellenére, hogy már mi magunk is digitális
bennszülöttekként vagyunk számon tartva, akik okos telefonnal a kezükben jöttek
világra, valójában mi sem érezzük azt, hogy nyitnánk a digitális pedagógia
felé. Úgy gondolom, számunkra azért nehéz elfogadni az új módszereket, mivel
annyira belénk nevelték azt a tanulási-tanítási módot, ami már évszázadok óta
használt, hogy nehezen szakadunk ki ebből a gondolkodásmódból.
Úgy érzem, számomra is nehézséget okoz, hogy
elfogadjam: ma már nem lehet a jól megszokott, bevált tanítási módszereket alkalmazni.
Szerintem még mindenki emlékszik hányszor szenvedtünk attól, hogy rengeteg
lexikális tudást kellett/kell magunkba szívnunk, amit ma már egyetlen
kattintással megtalálunk az interneten. Úgy gondolom, ha nagyobb hangsúlyt
fektetnénk arra, hogyan keressük meg a szükséges információt, ahelyett, hogy
hogyan tanuljuk meg azt, sokkal több idő jutna más kompetenciák elsajátítására.
Annak ellenére, hogy én magam amellett vagyok, hogy ne essünk át a ló túloldalára
az IKT használatot illetően és ne vigyük túlzásba a digitális eszközök
alkalmazását, úgy gondolom fontos, hogy különböző platformok segítségével
színesebbé, interaktívabbá tegyük az órát és megmutassuk, hogyan lehet
hasznosan és jól használni az okos eszközöket.
Összegzés
Összességében úgy gondolom, az IKT
eszközök alkalmazása nem ördögtől való és nem azért nem nyitunk felé, mert
félünk alkalmazni ezeket a módszereket és félünk az esetleges kudarctól. A
legnagyobb baj a hozzáállással van és azzal, hogy nincs, aki ösztönözze a
pedagógusokat arra, hogy merjenek nyitni az új pedagógiai módszerek felé.
Mikor bejegyzésemet írni kezdtem még nem egészen
tudtam, hogy hova fogok kilyukadni, mivel-mint már említettem-számomra is
nehézséget okozott, hogy eldöntsem: mellette vagy ellene vagyok inkább. Most
úgy érzem, inkább amellett vagyok, hogy ha már lehetőségünk van arra, hogy
tanulmányaink során elsajátítsunk egy ilyen tudást, akkor azt használni kell,
és nyitottnak kell lennünk az újabb pedagógiai módszerek elsajátítására, mivel
csak így tudunk egy mai, új oktatási rendszert kialakítani, ami alkalmazkodik a
diákok megváltozott igényeihez.
Felhasznált szakirodalom:
- http://ivsz.hu/hirek/mi-a-digitalis-pedagogia-legfontosabb-alkotoeleme/ (Utolsó megtekintés: 2019.04.07.)
- http://epa.oszk.hu/00000/00035/00026/1999-04-ta-Karpati-Digitalis.html (Utolsó megtekintés: 2019.04.07.)
- Ollé János, Papp-Danka Adrienn, Lévai Dóra, Tóth-Mózer Szilvia, Virányi Anita- Oktatásinformatikai Módszerek, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése