Szent-Györgyi Albert
|
Ebben a blogbejegyzésben szeretném a kedves olvasót az IKT használatának jelenlegi állapotáról informálni illetve betekintést adni ennek gyakorlati működéséről a magyar oktatás berkein belül.
Szeretnék okokat vázolni amik közelebb vihetnek bennünket a jelenlegi helyzet könnyebb megismeréséhez, továbbá javaslatokkal szeretném ennek kivitelezését, megvalósításának szilárdabb alapokon való nyugvását biztosítani. A blogbejegyzésem igyekszik neutrális maradni, szeretném egy objektív lencsén keresztül az adott témát feldolgozni hogy az elfogultságot és pártoskodást kizárhassam.Noha az állásfoglalással sincsen semmi baj, sőt foglaljunk állást, azonban tisztább kép kialakításának érdekében ezt látom előnyösebbnek.
Jelenleg nehéz lenne a digitális eszközök, okostelefonok igénybevétele nélkül a napjainkat lebonyolítanunk. Észre kell vennünk, a globális gazdaság egybeforrt a digitalizációval. A digitális platforomok átvesznek szerepeket ,hatalmas munkaerő felvevő piaccal rendelkeznek. Hogyan hat mindez a magyar oktatásra? Látható hogy ez egy iparág is, jelentős üzleti lehetőségekkel ami a magyar oktatásba is igyekszik tért nyerni, 2011-ben az 50 vezető IKT cég bevétele 1778,3 milliárd $ volt.Ennek bevételét legfőképpen a hálózati szolgáltatók, és szoftvercégek produkálták. Sokakat ezek a számok zavarnak, míg egy jelenegi mérnökként dolgozó egyén legútóbbi látogatása egy általános iskolában pozitív érzelmeket váltott ki belőle. Elmondása szerint "ha őt annak idején így tanították volna biztosan történésznek ment volna". Hol áll most akkor a digitális fejlettség a magyar oktatásban? Nos, nagyon nehéz kategorizálnunk mert ez iskolákként változik, mind fenntarási,területi elhelyezkedés szempontjából. Nagyobb megoszlás látható a pedagógusok részéről is, hiszen sokan óckodnak az újjab technológiáktól és nem feltétlen szeretnének abból a már bevált és használt módszernek kényelmi zónájából kilépni amiben évekig benne voltak. Több oktatási intézmény házirendjében kikötik a diákok okostelefon és digitális eszközeinek kikapcsolását. Ahelyett hogy élnének ennek előnyeivel, inkább hátránynak tapasztalják meg. A digitális szakadék a generációk között megmarad pedig ennek áthidalása a kitűzött cél. Kissebb települések iskoláiban az internet hozzáférés korlátozottabb és nehezebben megvalósítható legfőképpen financiális okokból fakadóan. Egységes fejlődés, előrehaladás tehát nincsen. Az általános iskolák valamint a középiskolák közötti eltérés a digitális eszközök használatát illetően csekély eltérést mutat.
A digitális versenyképességi rangsor mutatójának 2017 es mérésében 63 országot vizsgáltak ahol a technológia meglétét egy adott országban mérték, az adott technológiának az alkalmazásához,megértéséhez,kiépítéséhez szükséges kompetenciát vizsgálták és továbbá hogy mennyire felkészült az adott ország a digitalizáció felkészülésére amely feltételezem, korrelál az IKT magyar oktatásban való integrálódásának ütemével is. Az alábbi linken található.
https://infogram.com/digital-competitiveness-1h7v4pew7kp86k0
További eredményeket vizsgálva kitűnik, hogy az IKT használata a pedagógusok részéről növekszik, egyre több pedagógus tanít ezekkel az eszközökkel,kompetenciákkal egyre rosszabb eredménnyekkel. Ez nem azt jelenti azonban hogy a módszer hatékonyságával van probléma, inkább annak gyakorlati kivitelezésével. A diákok a digitális eszközöket arra fogják használni, amilyen kompetenciákba kaptak betekintést,illetve amilyen lehetőségek lettek előttük megnyitva, ábrázolván milyen opciókat képesek kiaknázni a készülékek által. Az ábrából kitűnik az aktív használat,a tanulást elősegítő szegmensek azonban minimálisan vannak kihasználva.
A hatékonyság növeléséhez nem csupan financiális háttér szükséges, a pedagógusok hozzállása annak felismerése hogyan teheti az órák menetét érdekesebbé,színesebbé nem feltétlenül pénz kérdése. Hiszen vannak esetek amikor lehetőségek adottak a technika terén. Azonban a módszertani kivitelezés valamiképpen megfeneklik mint a román teherszállító hajó a Dunakanyarban. Nagyon sok esetben másik megoldandó problémaként ott szerepel hogy nem áll elegendő és megfelelő technikai eszköz a rendelkezésre, ehhez azonban elkötelezett anyagi támogatásra van szüksége a magyar oktatási rendszernek. Ebben azonban mutatunk még némi restanciát.
Summázva, fontosnak tartom hogy használjuk azokat a lehetőségeket amik könnyebbé és élvezetesebbé teszik a tanulást, azonban fel kell ismernünk , hogy az oktatás több mint információközlés ennél fontosabb az információk feldolgozása,szelektálásának készsége s a szerkezetük, összefüggéseik megértése, önálló gondolkodásra való sarkalás, megoldások kivitelezése illetve ami még releváns a motiváció fenntartása. Ezért nem támaszkodhatunk csupán ezen eszközök meglétére mert akkor a véleményem szerint többet ártunk vele mint használunk.(mégis foglaltam véleményt) Ez azonban már egy újabb témánák a megvitatását igényelné.
Források:
https://akademiai.com/doi/pdf/10.1556/2063.26.2017.2.8
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése