A tanórák színesítésének és a tanulók motiválásának legjobb módja, ha a tananyagot valamilyen formában "közelebb hozzuk" hozzájuk. Ebben lehetnek segítségünkre az órán használt Információs és Kommunikációs Technológiák, azaz az IKT-eszközök.
Az IKT-eszközök használata a tanításban már nem csak lehetőség, hanem elvárás is; ezért nekünk, pedagógusoknak is fel kell készülnünk ezen eszközök, berendezések és új módszerek alkalmazására. A tanárok jelenlegi IKT-módszertani felkészültsége azonban hagy némi kívánnivalót maga után. A pedagógiai gyakorlat sajnos nem igazán tudja kihasználni az IKT-eszközök előnyeit, és nem tudja ezeket hatékonyan beépíteni a tanulási gyakorlatba. Az informatika órák tananyaga és az intézmények nagy részében rendelkezésre álló eszközök sem követik a rohamos digitális fejlődést. A pedagógusok nagy része, életkorukból adódóan, a megszokott "tankönyvből tanítok" módszerhez szokott, ahol a tanár szerepe szakértő, bíráló, a diák pedig a passzív hallgató. A tananyag tantárgyakra bontott. Ezzel szemben a korszerű tanulási stratégiák alkalmazásakor a tanár vezető, irányító, segítő pozíciót tölt be. A tanuló már nem passzív hallgató, hanem aktív szereplője, részt vevője a folyamatnak, és a tananyag már több tudományterületet is érinthet.
Az IKT-eszközök használata a tanulók szempontjából rendkívül sok előnnyel jár.
Interaktív, egyénre szabott tanulási lehetőségeket biztosít, lehetővé teszi a jobb megértést, mert a verbalitás mellett ebben az esetben már a vizualitás is fontos szerephez jut. A diákok könnyen sikerélményhez juthatnak, és fejlődnek tanulási képességeik. Változhat a diákok tanuláshoz való viszonya, aktívabbak, önállóbbak és motiváltabbak lesznek.
Vajon miért tart mégis a pedagógusok jelentős része az IKT-eszközök használatától?
Szabó Éva : A digitális szakadékon innen és túl. A tanárszerep változása a XXI. században című tanulmányában leírja, hogy a jelenleg aktív tanárok nagy részét hatalmas digitális szakadék választja el a mai diákoktól. A mai gyerekek már beleszületnek a digitális világba, magabiztosan használják az okoseszközöket, míg a mai 40-es generáció nem gyermekként találkozott a digitális technikákkal, többé-kevésbé tanulta meg azok használatát. Emiatt előfordulhat, hogy a pedagógusnak a diáktól kell segítséget kérnie egy-egy eszköz vagy program beüzemeléséhez és ez a tanárban frusztrációt, feszültséget okozhat.
Ahogy már az előzőekben említettem, az iskolák informatikai felszereltsége is fejlesztésre, modernizálásra szorul a legtöbb esetben. Előfordul, hogy az előre eltervezett és előkészített interaktív tanórát meghiúsítja az akadozó, gyenge internet, vagy annak teljes hiánya. A projektorok, interaktív táblák elavultak, kevés vagy egyáltalán nincsenek digitális tartalmak, tananyagok. Tabletekre, modern készülékekre lenne szükség, hogy minden diák egyenlő esélyekkel vehessen részt egy digitális eszközökön megoldandó feladat elvégzésekor. A kisebb iskolákban nincs rendszergazda, a karbantartó cég kiérkezésére gyakran heteket várni kell. A pedagógus-továbbképzések száma IKT-eszközök használatával kapcsolatban kevés, vagy nem megfelelő színvonalú.
Összességében, mindenképp fontosnak tartom, hogy az IKT-eszközök alkalmazásával érdekesebbé, hatékonyabbá tegyük a tanórákat. A pedagógusoknak nyitottnak kell lenniük az új módszerekre, a digitális eszközök használatának megtanulására, az önképzésre. Ehhez azonban biztosítani kell számukra a megfelelő képzési lehetőségeket, és a modern eszközökkel felszerelt tanítási környezetet.
Felhasznált irodalom:
Hunya Márta-Dancsó Tünde-Tartsayné Németh Nóra: Informatikai eszközök használata a tanítási órákon.; Új Pedagógiai Szemle 2006/7-8. http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/informatikai-eszkozok-hasznalata-a-tanitasi-orakon
Szabó Éva: A digitális szakadékon innen és túl. A tanárszerep változása a XXI. században http://www.eltereader.hu/media/2015/07/Okt_inf_DNK_0714_READER.pdf
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése