2019. április 29., hétfő

Az interaktív tábla előtted legyen a tanár mellett teremben vagy tabletként inkább a kezetekben?

Az információs társadalom korában az információ és kommunikációs technológiák hétköznapjaink szerves részét képezik életünk szinte minden területén. Nincs ez másképp az oktatás területén sem, hiszen különböző fejlesztéseknek köszönhetően ma már egyre több iskolában állnak rendelkezésére infokommunikációs eszközök, melyek közül az egyik leggyakoribb eszköz az interaktív tábla.

Az interaktív tábla számtalan előnnyel rendelkezik, sokrétű segítséget nyújtva a pedagógusnak az előkészületektől kezdve a tanórán megvalósítandó feladatokig. Sokféle felhasználási módja kitűnő lehetőséget biztosít számunkra a tananyag életszerű és élményszerű bemutatására. Változatos források - táblázatok, grafikonok, képek, animációk, videók, internetes oldalak - felhasználásával érthetőbbé tehetjük a szóbeli magyarázatot, fenntarthatjuk a diákok figyelmét, lendületet adhatunk a közös munkának.

Felmerül azonban a kérdés számomra, hogy az okostábla használata önmagában képes-e biztosítani a diákok megfelelő mértékű interaktivitását, produktivitását?

Természetesen kihasználva a tábla adta lehetőségeket, szerkeszthetünk diákjaink számára különböző összekötős, „odahúzogatós”, felfedős feladatokat, de ezeknek a feldatoknak a megoldása egyidejűleg csak egy-egy tanuló interakcióját foglalja magába, a többiek addig is csak szemlélőként vesznek részt a folyamatban. Továbbá, az interaktív tábla, méreténél fogva a teremben központi helyet foglal el, a tanár, ahhoz hogy irányítsa rendszerint szemben a diákokkal a táblánál, vagy a hozzákapcsolt számítógépnél tartózkodik. Helyhez kötöttsége nehezen teszi lehetővé, hogy kilépjen az irányító szerepéből és segítőként, egyénre szabott segítséget nyújthasson diákjainak.

Ezt kiküszöbölendő, fontolóra vehetjük, hogy a mobiltechnológia – a különböző okostelefonok és tabletek - segítségünkre lehetnek-e abban, hogy valódi interaktivitást produktivitást biztosítsuk tanulóink számára. A mobileszközök jelentős előnye, hogy hordozhatóságuk révén a tanulás nem helyhez kötött, az osztálytermen belül is mozoghatunk vele, nem szakítva meg ezzel az interaktivitást, az együttműködést, és biztosítva az azonnali információhoz jutást, illetve a személyre szabottságot.
De hogyan is kamatoztathatjuk ezt az osztályteremben?

Számtalan alkalmazás áll rendelkezésünkre, melyek segítségével tanulóközpontúvá tehetjük a tananyag feldolgozását. Okostelefonokkal vagy tabletekkel a kezükben, a tanulók kérdésekre válaszolhatnak, teszteket oldhatnak meg a különböző válaszadórendszerek segítségével. Ez a fajta interaktivitás lehetőséget nyújt az adott kérdések átgondolására és az azonnali reflektálásra, a tanár számára pedig értékes, azonnali visszajelzést jelent a tananyag elsajátításával kapcsolatában.


Az egy az egyhez technológia használata továbbá lehetőséget biztosít a párhuzamos interakcióra is, hisz a készülékkel rendelkező tanulók együttműködéssel, akár online jegyzeteléssel egy közös dokumentumot is létrehozhatnak. Ezenkívűl kiválóan alkalmas differenciálásra, a tanulók  feladatainak személyre szabására is, amit megvalósíthatunk többek közt QR-kódok használatával, melyek beolvasásával tudhatják meg például a csoportbeosztást és az egyéni feladatokat.

Összegezve elmondható, hogy a mobiltechnológia használata az osztályteremben nagyban elősegítheti a tanulói interaktivitást, fejlesztve a tanulók 21. századi készségeit és digitális kompetenciáját. Jelentős előnye még, hogy a tanár nincs a terem egy pontjához kötve, szabadabban mozoghat, személyre szabott segítséget nyújthat diákjainak. 

Felhasznált források:
Nádori Gergely, Prievara Tibor (2012) Kézikönyv az info-kommunikációs eszközök tanórai használatához, tanarblog.hu, (letöltve: 2019. 04. 28.) http://mek.oszk.hu/15900/15959/15959.pdf

Dr. Abonyi-Tóth Andor, Dr. Turcsányi-Szabó Márta (2015), A mobiltechnológiával támogatott tanulás és tanítás módszerei, Digitális Pedagógiai Osztály, IKT Módszertani Iroda (letöltve: 2019. 04. 29.)  https://www.educatio.hu/pub_bin/download/tamop311_II/eredmenyek/m_learning/mlearning_kotet.pdf

Képek forrása:
https://sites.psu.edu/aspsy/2019/03/13/smartphones-in-the-classroom/

2019. április 28., vasárnap

Legyen mobiltelefon az órán vagy ne legyen?



Határozott válaszom: Legyen! Német nyelvtanárként dolgozok egy vidéki gimnáziumban. Én még középiskolás diákként olyan  tankönyvből tanultam meg a nyelvet, amelyben nem voltak  színes ábrák, esetleg aki unatkozott az órán kiszínezhette, karikatúrát készíthetett belőle. Ha jól emlékszem, talán hanganyag se volt hozzá. A mai diákoknak óriási lehetőséget nyújtanak a mobil eszközök a nyelvtanuláshoz, de mégis kevesen élnek vele és a kollegák közül is kevesen alkalmazzák a tanórán.






Az elmúlt évtizedek alatt változott a technikai háttér az iskolában. A kazettás magnókat felváltotta a CD-s és MP3-at lejátszó magnó majd jöttek az asztali számítógépek, tabletek.  Az interaktív táblák elterjedésével nagyon sok online szemléltető anyag integrálhatóvá vált a tanórába. De a legkézenfekvőbb oktatási segédeszközzé a mobiltelefon vált, ill. válik. Mi indokolja ezt? A tanulók nagy része rendelkezik mobiltelefonnal, és magával hozza az iskolába is.  
A technikai újdonságokkal együtt változunk mi, tanárok is, én legalábbis ezt vettem észre magamon. Mindig meg kell felelnünk az adott kor elvárásainak, ezzel osztom Buda András véleményét, aki szerint „a bevándorlóknak kell alkalmazkodniuk az őslakosok szokásaihoz.” Mivel a középiskolába bekerülő diákok nagy része már találkozott IKT-s eszközökkel, alkalmazásokkal, így elvárás, hogy a középiskolában is a megszokott módszerekkel tanulhassanak tovább.

Ezért az vallom, hogy kell a mobiltelefon a tanórára, mert ezek a tanulók már így szocializálódtak, a kis digitális bennszülöttek mobiltelefon nélkül már nem tudnak létezni. Legtöbb diákom napi 6-8 órát is mobilozással tölt. A laptop, asztali számítógép használata már csak a ta
nórán lehetséges, otthon nagyon ritkán használják őket. Ha valamire rá kell otthon keresni, ott van kéznél a mobiltelefon. Annyira megszokták már a mobilhasználatot, hogy ha laptopon kell dolgozni, nehézségekbe ütköznek már a bejelentkezéssel, mivel az iskolában is kaptak a gépekhez felhasználónevet és jelszót, amit általában elfelejtenek, mert ritkán használják más órákon. Ez azonban nem feletételezi, hogy a többi tanórán csak mobilon dolgoznának. Nálunk még kisebbségben vannak – Buda András szóhasználatával élve - a digitális telepesek a digitális nomádokkal szemben. Az IKT-s felmérésünkből, amit elég kevesen töltöttek ki, kiderült,  hogy nem minden tartárgynál és nem rendszeresen használják a kollegák. Sokan még idegenkednek a mobiltelefonok órai használatától, pedig napjainkban már nagyon sok nyelvtanulást segítő szoftver, mobil alkalmazás, adatbázis, feladatbank létezik, ami megkönnyíti a nyelvtanulást, nyelvtanítást. Már egy egyszerű QR-kód olvasóval is csodát művelhetünk, felkelthetjük a tanulók kíváncsiságát, érdeklődését. Nagyon sok film, riport, videó, dal elérhető a videómegosztó portálokon, online is megoldható nyelvtani feladatok, rejtvénykészítő alkalmazások, kvízek, újságok, szépirodalom, stb., amivel színesebbé és érdekesebbé tehetjük a tanórát. Tudni kell azonban őket jól használni. Nagyon sok alkalmazás diákok részére is elérhető, így otthon tudnak vagy tudnának gyakorolni is. Ezt azonban kevesen teszik, pedig ezek használatával talán elérhetőbb közelségbe kerülne a felvételi követelményként előírt nyelvvizsga is.
Forrás: 
 Képek:
https://pixabay.com/illustrations/school-back-to-school-board-1517196/
https://pixabay.com/photos/media-social-media-apps-998990/



Készítette: Bene-Szabados Veronika GZ52IM
Iskola: Vértesboglári Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola
Osztály: 5.
A téma címe: Pénzügyi ismeretek, családi költségvetés.

A tervezett témakör hogy kapcsolódik az iskola Pedagógiai Programjához és Helyi Tantervéhez? (célok, követelmények)
Iskolai dokumentumok elérhetősége: http://vertesboglariskola.mozello.hu/dokumentumok/ Ped Program 58-63.o Fogyasztóvédelmi ismeretek része tartalmazza az ismeretek, a követelmények nagyobbik részét. A szeptemberi módosításnál azonban a matematika rész érdekesen lett kijavítva- van, ahol benne szerepel, van, ahol nem. Korábban (és ez maradt is a tantárgyak éves tanmenetében) a matematika tantárgy szöveges feladatok témarészeiben illetve a az arányosságnál és a százalékszámításnál került elő. A pénzügyi Témahét ettől a tanévtől bekerült az éves munkatervbe.
Milyen célokat szeretne elérni a témakör tanításával?
A matematika hétköznapi ismeretekhez való kötése. Szövegértés és logikus gondolkodás fejlesztése. Érdeklődés felkeltése, megtartása a matematika tantárgy iránt. Praktikus tudáshoz juttatni a tanulókat, melyre az iskola elvégzése után is szükségük lesz.
Más tantárgyak tartalmával kapcsolatba hozható-e a tervezett téma? Ha igen, akkor hogyan?
Informatika- internetes keresés; oktató oldalak használata (pénzügyi kvízek kitöltése, multimédiás anyag megtekintése); infografika készítés
Magyar nyelv- szövegértés tantárgyrész
Osztályfőnöki óra- beszélgetés a családról, a fenntarthatóságról; továbbtanulásnál a kötelező bankszámlanyitásról
Rajzóra- plakátkészítés vegyes technikával, illusztráció készítés a témakörrel kapcsolatban
Földrajz- pénznemek Európában, pénztörténet
Idegennyelv- számfogalom gyakorlása, bevásárlás
Az iskolán kívüli, hétköznapi világ történéseivel kapcsolatba hozható a témakör? (Pl. gyakorlati alkalmazás lehetőségei) Ha igen, akkor hogyan?
Kizárólag gyakorlati vonatkozása miatt lett bevezetve egész Európában, de legnagyobb mértékben Magyarországon. A tudatos fogyasztóvá válás, az eladósodás elleni felkészítés jegyében került előtérbe. 10. évfolyamon a gimnáziumokban, szakgimnáziumokban a következő tanévtől kötelező tananyag. Ahhoz, hogy ismereteik megfelelő szintre kerüljenek, szükség van már kisiskolás kortól az ismeretek folyamatos bővítésére, a témakör minél szélesebb körű feldolgozására. Az általunk vállat területek felmenő rendszerben: 3.o: pénztörténet, 4.-5.o: családi költségvetés, bevétel-kiadás, bevásárlás. 6.o.: bankszámlák, bankkártyák. Bankjegyek- bankkártyák- folyószámla védelme 7.o.: Hitelek, kölcsönök. Megtakarítások. Kamatok. 8.o.: vállalkozási ismeretek, adó.
Milyen várható nehézségekre kell felkészülni (tanulók, tanulásszervezés, taneszközök, egyebek)?
A szülők egy része nem nyitott a gyerekekkel való őszinte beszélgetésre. Hiába nem kérünk pontos adatokat és azokat hangosan meg sem beszéljük, a szülők ezekről nem akarnak beszélni a gyermekkel. A tanulóknak nincs fogalma a jövedelmek nagyságáról, a rezsi fogalmáról és nagyságrendjéről, vagy épp a banki ismeretekről. A diákokat a témakör érdekli, várják, hogy újra pénzügyi hét legyen (az idén nálunk ez 2 hétre sikeredett az érdeklődés miatt), a tananyag, a felhasználható eszköz eddig nagyon kevés volt, most kezd rohamosan fejlődni, de a kollégák egy része is távolságot tart tőle (különösen, hogy digitálisan elérhető a tartalom nagy része). A tananyag megfelelő motiváltság mellett nehezen fér bele a 45 perces tanítási órába, de a tananyag feldolgozásának mélysége rugalmasan változtatható.
Milyen előzetes ismeretek (pl. fogalmak) kellenek a tanulók részéről a témakör eredményes elsajátításához?
Család, jövedelem, munkabér, családi pótlék, villany-, víz és gázszámla.
Milyen lehetőségei vannak a tanulók érdeklődésének a felkeltésére, a folyamatos motiváció biztosítására?  Témakörrel kapcsolatban:  Második éve, hogy témahetek keretében bővítjük a diákok pénzügyi ismereteit. A 2017/2018 tanévben a fenntarthatósági hét keretén belül foglalkoztunk pár órát illetve az Utazó Bank segített benne. Az Utazó Bank játékos feladatai, a pénzügyi mentori hálózat iskolát meglátogató vendégei, a Pénziránytű és a Pontvelem hálózat  kvízei, játékai, versenyei,  a z utóbbi két évben megjelent pénzügyi ismereteket  bővítő játékos appok, az újonnan megjelent pénzügyi tankönyvek, munkafüzetek, az új generációs tankönyvekben megjelent pénzügyi ismeretek témakör, a tanárok számára szervezett konferenciák, közösségi oldalak tudásmegosztásai  mind segítenek a motiválásban.  Tanóra közben:  A feladatoknak nincs egyértelműen jó megoldása, sem teljes, így kudarcélmény  minimálisra csökkenthető. A tananyag feldolgozása során lehetőség van differenciálásram a gyorsabban haladó tanulópár online kvízeket tud megoldani (aki nem ismerné: a Pontvelem[1] kvízeinek megoldásáért az oldalon pontot lehet kapni, ezekért a pontokért a pontboltban valódi tárgyakat, belépőket lehet vásárolni.) Amennyiben az internettel gond lenne- a feladatokhoz, a tanítási órához papíralapú anyag a Pénzügyi iránytű oldalán letölthető.[2] 
Idő
Tanóra
Az oktatás tartalma, tananyag
Oktatási módszerek és szervezési módok
Tanulási környezet, taneszközök
Differenciálás, tanulók közötti különbségek
3’
Óra eleji szervezési feladatok: üdvözlés, tablettek kiosztása, mobilhasználat szabályainak megbeszélése, projektor üzembehelyezése
házi feladat ellenőrzése
frontális munka
magyarázat
projektor, tablet, okostelefon, számítógép
füzet
Házi feladat ellenőrzésekor bár lehetőség szerint mindig más füzetét ellenőrzöm, de az tanulásban akadályozott tanuló füzete nálam van, mivel az ellenőrzésnél egyébként lemarad
8’
Kisfilm megtekintése- tanulóknál kulcsszavak lejegyzése a füzetbe
a filmben látottak megbeszélése
frontális munka
videó megtekintése
megbeszélés
lényegkiemelés

Számítógép, projektor, internet elérés (vagy
a kisfilm előre letöltve)

10’
Családi bevétel fogalma illetve az ide tartozó pénzügyi források. Önálló gyűjtőmunka- segítség a mellékelt oldal
csoportos munka, majd frontális munka, megbeszélés
Szövegértés fejlesztése
füzet, tablet,
tanári segítség nyújtása feladat értelmezéshez, internet használata
12’
Családi költségvetés kiadás része: kötelező és választható kiadások. Összegyűjteni a kiadásfajtákat segítség kápé videója
csoportos munka, majd frontális munka, megbeszélés
Szövegértés fejlesztése
füzet, tablet,
tanári segítség nyújtása feladat értelmezéshez, internet használata a gyűjtőmunkához
10’
Gyakorlás, rögzítés.
Az óra végén megbeszélik a csoportok kinek, mennyi feladatot sikerült megoldania
Tanári útmutató alapján csoportos munka, majd frontális munka. Vita, érvelés.
Szövegértés, logikus gondolkodás fejlesztése
füzet, tablet, projektor+számítógép
tanári segítség nyújtása feladat értelmezéshez, a megfelelő feladatsorok megkereséséhez; internet használata
A csoportok saját tempójuk mellett haladnak, a gép eredményüket javítja.
2’
Házi feladat kijelölése, következő tanítási óra előkészítése: Rajz készítése közmondásokról. Következő óra elején bemelegítő feladatként párat megnézünk (rajz alapján az osztály kitalálhatja a közmondást)
egyéni munka
füzet, számítógép
lassabban író illetve szövegértési problémákkal küzdő gyerekek a pdf-ből szabadon választhatnak közmondást

Szorgalmi feladat: kvízek kitöltése, eredmény bemutatása e-mailben
egyéni munka
gyakorlás, motiváció
füzet, számítógép/okostelefon/tablet
illetve a Pénzügyi Hősképző app[3] letöltése és bemutatása, használata
az említett oldalon nagyon sokfajta feladat található, korosztályra, feladatszámra és nehézségre tekintettel



Milyen tanulói sajátosságokat fog figyelembe venni a differenciálásnál?
Szakértői bizottság által kiadott szakvélemény, tehetséges gyermek egyéni haladási tempója

Milyen lehetséges megoldásai vannak a tehetséges, jól teljesítő tanulók egyéni fejlesztésének?
A tanítási órán belül a tananyaghoz kapcsolódó kvízek kitöltése, videók megnézése és megbeszélése. Témakörön belül: versenyfeladatok megoldása, pénzügyismereti versenyeken való részvétel.

Pontosan mi az egyes tanórák közötti házi feladatok célja és rövid tartalma?
Részint gyakorlás, részben a következő tanítási óra előkészítése. Játékos feladatok, logikai rejtvények, gyűjtőmunka.

Milyen nevelői hatásrendszerek működhetnek a témakör tanítása során?
Jutalmazás: kvízek megoldása=pont=pontboltban vásárlás vagy pontbankban végzett művelet
Órai munka értékelése
Házi feladat ellenőrzése- e-naplóban a hiány vagy a dicséret jelölése


Bene-Szabados Veronika: Konstruktív kritikai reflexióSomogyi Boglárka – Mi változott 10 év alatt az IKT oktatási felhasználásban blogjához

Érdekes volt olvasnom a bejegyzésben olvasottakat, hisz koromnál fogva én is a szerző által bemutatott korban nőttem fel. Gyakran állok meg én is egy-egy pillanat erejéig elgondolkodni az elmúlt évek változásain, gyakran „öregnek” érezve magam, hisz ma már jelentős része az informatikában történelem.
Ahonnan mi indultunk, a papír alapú kor, ahol a témazárót a tábláról kellett lemásolni és könnyű volt elnézni, hogy hol van az A és hol a B feladatsor feladatainak folytatása. Ahol vezetékes telefon és színes TV sem volt mindenütt, TV adás meg pláne. Olyan gyors információcsere, mint ma, elképzelhetetlen volt- helyette maradt az órákon át a könyvtárban ülés és keresés.
Másrészt talán kicsit szerencsésebb voltam, hisz már a középiskolában találkozhattam a Commodor gépekkel. Tanítási órán a tanárunk velünk tanulta az informatikát és bizony sokszor okoztunk fejfájást neki a DOS-ban és Pascal-ban írt programjainkkal. Igaz, a főiskolán az informatika óra játékórát jelentett, hisz tanáraink még akkor tanultak programozni s mi voltunk a szerencsések, akik legalább géphez jutottunk. Csak megerősíteni tudom azokat az óriási ugrásokat az informatika területén, amiről itt olvashattunk. Pályakezdőként a faluban 5 embernek volt csak számítógépe, a lakásom átjáróház volt, csakhogy egy kicsit a géphez juthassanak a diákok. Informatika szakkör? Számítógépes oktató programok? 
A word „csak” 2 doboznyi floppyn volt rajta, így maga egy számítógép újratelepítése is 60-70 floppy[1] segítségével történt egy egész napot igénybevéve (pedig még internettel foglalkoznom se kellett). Sőt, magát a gépet is csak több településsel távolabb tudtuk beszerezni s a buszon hazavinni.
Egyetértek azzal is, hogy nagyon sok minden függ a tanár személyiségétől, mindennapi tevékenységétől. Az  a tanár, aki környezetismeretet tanítva falun a tanult növényeket az órára be tudja vinni,  a kőzetek megismeréséhez pedig csak ki kell mennie a határba a gyerekekkel, sokkal gyakorlatközelibb és valószínűleg nagyobb távolságot tart a technikai fejlődés adta lehetőségektől, mint egy nagyvárosban tanító kolléga, aki még esetleg kísérleti eszközhiánnyal is küzd. Ehhez társul az IKT szempontból rosszul felszerelt iskola is, ami még a tanulni és megújulni vágyó pedagógusok lehetőségeit is jelentősen korlátozza. Ugyanakkor „Az IKT-tól idegenkedő tanár nagy valószínűséggel idegenkedik (tudatosan vagy sem) a tanárközpontúságot nemigen tűrő kollaborációtól is. Ez a megállapítás azonban nem korparancsként hangzik a könyvben, csupán felismerésként.” [2]
 Épp ezért nem lehet megállni és nem lehet helyben maradni ezen a pályán. Ahogy Mihalicz Zsuzsanna[3] írta reflexiójában: „a tanárnak, sok esetben mérlegelni kell, hogy merre lépjen. Az új „ismeretlen” felé, vagy vissza a megszokotthoz. Ebből is látszik, hogy a tanári pálya örökös és folyamatos tanulásra van „kárhoztatva”, hiszen mindig van/lesz hova fejlődnünk.”[4]


[2]  Veszprémi Attila: Egy élhető forradalom filozófiájáról . Pedagógiai folyóiratok 2016/9-12
[4] felhasznált irodalom még: Prievara Tibor: A 21. századi tanár, Budapest, 2015.


Bene-Szabados Veronika: Mi változott 10 év alatt az IKT oktatási felhasználásában?
Gondolatok a Digitális témahét árnyékában


Amióta az 1980-as években megjelentek az első számítógépek és mobiltelefonok, az informatika rohamos fejlődésnek indult. A legdinamikusabban fejlődő területté. Egyértelműen hatással volt és van az oktatásra is. A korábban számítógépet, telefont nem is ismerő tanároknak rövid idő alatt meg kellett barátkozni az interaktív táblával, a digitális és egyben okos tankönyvekkel, vagy akár a robotokkal.
Ezért jött létre a 2015/2016-os tanévben az első Digitális Témahét. A témahét fő célja, hogy megmutassa, az IKT eszközök felhasználásának nem csak az informatika tantárgyban van létjogosultsága, hogy a különböző infokommunikációs eszközök és programok széles körben alkalmazhatók a tanítás folyamatában, mind a közoktatásban, mind a felnőttoktatásban, a magániskolákban vagy épp a tanodákban és tudásvárakban.
A témahét minden évben széles palettán kínál programokat, módszereket a regisztráló iskolák számára. Csak a számok tükrében, az első tanévben még „csak” 5000 tanár és 75000 diák kapcsolódott be a programba. Az idei tanévben már 8000 tanár és 140000 diák vett részt valamilyen formában az eseménysorozatban. [1]
A regisztráló iskolák évről évre egyre több lehetőséggel találkozhatnak a témahéttel kapcsolatban: a témahét saját honlapján korábbi évek megvalósult projektjei, a témahétre szervezett nyílt üzemlátogatások, informatikai cégek iskolalátogatásai, ingyenesen kipróbálható programok mellett egyre nagyobb számban megjelennek a webináriumok, a facebook közösségekben ötletbörzék. Az idei tanévben lehetett a legtöbb díjért pályázni jó gyakorlatokkal. Azért, hogy az IKT eszközök használatának még markánsabban látható legyen a multiplicitása, a fenntarthatósági témahéttel közös programok is megjelentek. A témahéthez kötötten lehetett az idén Lego robotokra is pályázni.
A változásokat jelölve és egyúttal az elterjedőben levő matricák, kitűzők mintájára az idén a résztvevő iskolák már kitűzőt is letölthettek és egységes oklevelet is kaptak külön az alsós és külön a nagyobb diákok számára, szabadon felhasználható formátumban, helyi viszonyokra kitölthető formátumban.
Pár éve felmerült az igény a digitális formátumban feldolgozott tankönyvekre. Ezeket egyes kiadók ingyen, mások pénzért tették elérhetővé (részben a bennünk található digitális tartalmak miatt). Stílusosan az idei témahétre lett megnyitva az okostankönyv, remélhetőleg a jövő tankönyve. (nem mondom, hogy a papíralapú könyvekre nem lenne szükség, különösen a kicsiknél). Az okostankönyv oldala folyamatos feltöltés alatt áll, ám érdekes kezdeményezés. Nem csak bedigitalizált tankönyv és munkafüzet, számtalan kiegészítő videó, magyarázat és feladat található a portálon, mely később feladatszerkesztővel párosítva a meglevő feladatok átdolgozására és bővítésére is alkalmas lesz.

A témahét közösségi oldalai egyre kreatívabbak, egyre színesebb ötleteket osztanak meg. Az idei tanév slágere a digtális (és nem digitális) szabadulószoba volt, melyhez országos tesztként magyar nyelvi feladatsor is készült-megmozgatva a felsős diákok tömegeit.
Befejezésül: ez csak a kezdet. A rohamosan bővülő tanulást segítő appok, az újfajta pontozási és osztályozási rendszerek, az egyre több digitális feladatot készítő pedagógus, az egyre több iskolában megjelenő különböző robotok csak előszelei a jövőnek, melyhez alkalmazkodnunk kell, mely színességével és gyors változásával még számtalan feladatot fog hozni számunkra.[2]




[2] Kép: http://digitalistemahet.hu/hir/uj-kituzok illetve a MOZAIK Kiadó interaktív megoldásait bemutató füzetből
   További felhasznált források:
Prievara Tibor: A 21. századi tanár, Budapest, 2015.
Hülber, László ; Lévai, Dóra ; Ollé, János: Út az új generációs digitális tankönyvek megvalósításához. KÖNYV ÉS NEVELÉS: AZ OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET FOLYÓIRATA XVII : 2015/1 pp. 67-89. , 23 p. (2015)
Fegyverneki Gergő: Interaktív pedagógiai műhely írásai (facebook csoport)
Digitális Témahét Tanári Fórum

Bejegyzésemet követő nap megjelent cikk a modern iskola oldaláról: moderniskola- digitális témahét


Takács Krisztián: Konstruktív kritikai reflexió Szőcs Johanna "Oktatás VR-ral, határok nélkül" című blogbejegyzésére

Konstruktív kritikai reflexió Szőcs Johanna "Oktatás VR-ral, határok nélkül" című blogbejegyzésére


Egyetértek Johannával, abban, hogy ez egy forradalmi öltet. Modernizálni akarunk? Csináljuk nagyban. Ez egy remek ötlet. A VR angyon sok lehetőséget hordoz magában, nem véletlenül ölnek bele játékcégek hatalmas mennyiségű pénzt, ahogy az sem véletlen, hogy a VR rajongótábora egyre csak nő. Én nem láttam a Ready Player One című filmet, de azért vágjunk bele a VR témába.


Tekinve, hogy a VR nem mindenki számára ismert (általában a "gamerek" ismerik csak), ezért fontosnak tartom, hogy ténylegesen az alapoktól vegyük át, hogy mi is az a VR, amit Johanna elég behatóan megtett. Végülis megértettem, hogy miért késleltette a dolgok magyarázatát, hiszen eléggé szaggatott lenne a mondanivaló, ha minden egyes kifejezést elkezdenénk ott helyben magyarázni, mint például a "másik dimenzió" kifejezés. Johanna nagyon szépen rávezetett egy példa alapján arra, hogy mire is gondol ezalatt, szóval még a laikus is megértené.

A VR használata egyszerű, csak feltesszük a szemüveget és hajrá. Ám maguk a problémák nem csak a költségességéből adódnak, vagy a net esetleges kihagyásaiból, ami gyakoribb, mint hinnénk. Egyszerűen a "bug"- okat is számba kell vennünk, hiszen ez bőven fellelhető a jelenlegi játékokban és a VR-ban is, amit hiányoltam Johanna szövegéből, de hát végülis nem lehet mindenről beszélni. A "bug" egy olyan hiba, ami okozhatja azt, hogy nem tudjuk megfogni a dolgokat a játékban, beleragadunk a falba, a karakterünk nem azt csinálja, amit mi akarunk, vagy csak nem nyílik az ajtó, esetleg össze van csúszva az ég és a föld, szóval sok fajtája lehet, ennek a programhibának. Viszont ez nagyban megnehezítené a dolgunkat, hiszen ha csak a Neptun-ból indulunk ki, akkor nem lehetünk annyira bizakodóak, hiszen bőven van abban is hiba, hát akkor a VR-ban mennyi lehetne. ez persze oylan cégeknél is megvan, amik ebbe ölik az összes pénzt és mégis van náluk mit tökéletesíteni. Tehát felmerült bennem a kérdés, hogy az egyetem, aminek nyílvánvalóan kevesebb pénze van erre, mint egy cégnek, ami csak ebbe öli a pénzét, hogy oldanán meg ezt a problémát? Érdekelné az egyetemet, hogy az adott diák nem tud kimenni? Annyi pénzről van itt szó, hogy nem hinném, de érdekelne Johanna véleménye.

Abban viszont egyetértek, hogy a VR, ha jól meg van csinálva a program és ez a dimenzió, csodás dolgok alkotására képes, tehát miért ne tudnánk tanulni és vizságzni? Szerintem pompás lenne. De ha sok órán kell egyszerre lennünk és nagyon beleszoknánk a karakterünkbe, képesek lennénk elszakadni tőle? Vagy véletlen felhagyva a szemüveget elkezdenénk barangolni a kinti egyetemen (ha lehetséges persze), miközben a való világban mozgunk. Nem figyelve kimegyünk a való világba szemüveggel a fejünkön és elkalandozunk otthonról, nem is érzékelve, hogy  a való világban mit teszünk. Lehetséges lenne? Szerintem megeshet.

Tegyük fel, hogy a költségek és a hibák nem játszanak szerepet. Érdemes lenne egy olyan robotot csinálnia az egyetemnek, amibe kóddal léphetünk be? Lenne egy keze, kamera a fején és el tudna jutni a terembe, így a tanárnak nem kéne online oktatnia, hiszen ő a teremben lenne, de mi online látnánk mindent. És a robot azt tenni amit mi csinálunk, hiszen a VR szemüveg és a kesztyű a kezünkön lenne, amivel irányíthatnánk. Kivitelezhető lenne?  Jobban megérni, mint a sima Virtuális Valóság dimenziója? Szóval ez egy olyan téma, amit széleskörűen lehet vizsgálni és szinte végtelen.

Nekem tetszik, ahogy Johanna bemutatta és szépen lassan felvázolta a lehetőségeket és azt, hogy mégis hogyan nézne ki ez az egész. Lényegében a fő probléma a pénz, de a csalás esélye is elég veszélyes. Itt nem teljesen értettem, hogy ha mozgatjuk a szemüveget és a fülhallgatót és azt érzékeli egy program, akkor az hogy zárhatja ki a csalás esélyét, vagy azt, hogy mást ültetek a helyemre. Viszont összességében teljesen érthető volt. Én bízom benne, hogy valaki megvalósítja majd egyszer!

Forrásaim:

Szőcs Johanna "Oktatás VR-ral, határok nélkül"
http://www.oktatas-informatika.hu/2012/07/olle-janos-a-digitalis-allampolgarsag-ertelmezese-es-fejlesztesi-lehetosegei/


Takács Krisztián: Legyen mobiltelefon az órán vagy ne?




Legyen mobiltelefon az órán vagy ne legyen?


A mobiltelefon az legmegosztóbb dolog a világon, az iskolában pedig pláne. Tiltsuk, engedélyezzük és használjuk? Ha igen,akkor milyen mértékben? Nehéz eldönteni és megtalálni az aranyközéputat, ha egyáltalán létezik ilyen. Azt mindenesetre elmondhatjuk, hogy a telefon szerves része életünknek és a 21.század emberétől szinte elválaszthatatlan. A tanórán való használat a fő kérdés, a továbbiakban azt fogjuk áttekinteni, hogy mik a hátrányai, előnyei és mennyire érné meg alkalmazni, tehát, hogy legyen-e vagy sem.

A legtöbb esetben a tanárok nem szívesen engedélyezik a telefonok használatát az órán, a legtöbb iskolai házirend tiltja is (ami valahol mégjoban csábítja a diákokat a használatra), nem akarják bevonni a technológiát és főleg nem a telefont az óráikba. Természetesen ennek megvan az oka, hihetetlenül könnyen elveszítik a gyerekek a figyelmüket, ha telefon van a kezükben. Feldob a messenger egy üzenetet, valaki küld a snapchaten egy képet, vagy csak nézegetik facebookon a hírlapjukat, esetleg a google-ben böngésznek valamit, ami éppen érdekel, de legkevésbé fognak odafigyelni arra, amit a tanár mond, az órai feladatra, pláne, ha az nem érdekli őket. Tehát a figyelmet könnyen elvonja.

Hatalmas információmennyiséget érhetünk el az interneten keresztül telefon használatával, ezt sokféleképpen fel lehet használni, de a diákok a legegyszerűbb módott fogják választani. Egyszerűen megkeresik a megoldást, valaki másnak a munkájából kimásolják az adott elemzést, szóval nem törődve az anyaggal keresnek megoldásokat, lényegében azért, hogy minél hamarabb túl legyenek a feladaton és maximum a feladat címe marad meg a fejükben, amihez kimásolták a megoldást. Egyszerűen így kibújnak a tanulás alól és a feladatot is letudták, noha nem tanultak semmit (egyes diákok fejével gondolkodva ez tiszta haszon). Persze ez is csak egy véglet.

Az sem segít a helyzeten, hogy nálunk sokkal kevésbé elterjedtek a modern technológiai újítások az oktatásban. Nehéz újítani és nagyon sok régivágású tanár egyszerűen óckodik midentől, ami digitális, meg persze a legtöbben nem is értenek és nem is akarnak érteni hozzá. Miért pont a telefon lenne a kivétel? A tanárok szemében az is csak egy digitális vacak, ami a diákokat bekebelezve, figyelmüket teljesen lekötve teszi őket "taníthatatlanná" és "formálhatatlanná" az órán. A tanár annyit lát, hogy a telefon nem segít, hanem mégjobban akadályozza a munkáját. Nyilván ez sem igaz mindenkire, de be kell látnunk, hogy messze nem olyan modern az oktatásunk, mint amilyen korban élünk és a tanárság többsége nem igazán partner az újításban (és sokan nem is tudják, hogy mégis hogyan csinálják, milyen lépéseket tegyenek). Tehát eléggé ismeretlen a telefon tanulásba való bevonása és ennek mikéntje, mind a tanároknak, mind a diákoknak, emiatt elég negatív vélemény alakult ki róla. A legtöbb tanár egyszerűen azt szereti, ha a gyermek közelében nincs semmilyen digitális eszköz, ezt pedig azzal éri el, hogy például kipakoltatja velük a tanáriasztalra óra elején és csak óra végén adja őket vissza. Ez pedig egyfajta nyugalommal tölti el a tanárt, holott lehet, hogy a diák csak az egyik telefonját rakta ki...tehát ez nem megoldás.

Ami vezsélyessé teszi a telfon használatát, hogy könnyen vissza lehet élni internetes tartalmakkal és könnyen bajba lehet vele kerülni. Elég csak egy meme-t készíteni a tanárról és óra alatt elküldeni a többieknek, a tanár tudta nélkül köznevetség tárgya lesz (nem mellesleg ez személyi jogsértés is). A közösségi oldalakon és egyéb webhelyeken pillanatok alatt szinte bármit megtudhatunk bárkiről, tehát a diák is a tanárról, amit az órán megnézve 1 perc alatt, teljesen tönkreteheti az egész órát és akár zsaroláshoz, megszégyenítéshez és még rosszabb esetekhez vezethet (ez mind a tanár, mind a diák részéről). Nehéz ezek ellen védekezni és komoly bajok lehetnek az ezzel való visszaélésből.

A mobiltelefonhasználatnak az órán sok pozitívuma is lehet. amennyiben a tanár elég rugalmas és a diákok is képesek arra, hogy figyeljenek mindenképp megér egy próbát. Nagyon sok feladat egyszerűbben megoldható, szinte minden anyag könnyen elérhető, nem lesz olyan probléma, hogy nincs könyv, otthonmaradt valami, ami kellett volna, telefonról elérjük.

Könnyen tudunk papírt spórolni, amivel óvjuk környezetünk. Emellett manapság majdnem mindenki, de a diákok legtöbbje főleg a telefonján éli az életét, hát miért ne lehetne azon dolgozni és tanulni? Valószínű, hogy könyebben rá lehetne ébreszteni a diákokat, hogy nem áll tőlük olyan távol a tanulás, mint sokan gondolják. A telefon egy híd lehet a diák és a tananyag között, ha megfelelően használjuk.

A feladatok széleskörűbbek lehetnek, nem csak pár begyakorolt formát ismerhetünk meg, nem csak papíralapút, hanem több program, többfajta, változatos és színes, talán sokkal érdekesebb feladatait tapasztalhatjuk meg, amivel a diákoknak sem lesz olyan unalmas a tanulás. Ilyen például a Kahoot!, amire nagyon könnyű "ráfüggeni" és a tanulást is élvezetesebbé teszi. Ha nem ugyanúgy csináljuk, nem ugyanazzal egész évben, hanem változatosan, akkor az érdeklődést könnyebben fenntarthatjuk. Ezek a programok pedig appok formájában a telefonokon mégkönnyebben elérhetőek.

Összegezzük tehát, hogy mink is van. Nagyrészt elég nagy a veszély és mégnagyobb az ellenállás, ha újítani akarunk tanárként. A diákok és motiváltságuk nem feltétlen segít a helyzeten, ahogy a hozzáállás az oktatás modernizálásához sem. Megéri újítani ezek ellenére? Meg bizony! Legyen mobiltelefon az órákon! Haszáljuk ki a lehetőségeinket.

Alulmotiváltak a diákjaink? Hát tegyük változatossá az órákat, tegyük izgalmassá a tanulást a Kahoot!-al és hasonló vicces programokkal, had versenyezzenek és élvezzék a tanulást. Lehetőleg változatosan használjuk a programokat és ne hagyjuk, hogy beleszokjanak 1-be és aztán megunják. Merjünk próbálkozni! Mutassuk meg, hogy a telefon nem csak a közélet, hanem az oktatás része is lehet és hogy nem egy rossz dolog ez.


Szakirodalom:
Ollé, János ; Papp-Danka, Adrienn ; Lévai, Dóra ; Tóth-Mózer, Szilvia ; Virányi, Anita: Oktatásinformatikai módszerek: Tanítás és tanulás az információs társadalomban. Budapest, Magyarország : ELTE Eötvös Kiadó (2013) , 142 p.