A kérdés igen releváns mivel, a mobiltelefon olyannyira életünk részévé vált, hogy szinte elválaszthatatlanok lettünk tőle. Ez igaz az iskolákra is, ami egy részt jó, másrészt rossz dolog, a lenitekben bővebben kifejtem mind két oldalt, ilyen esetekben amikor pro-kontra helyzet áll elő, igazából azt kell eldöntenünk, hogy nekünk megéri-e. Első sorban pedagógus szemmel fogom megközelíteni a kérdést, de ne felejtsük el, hogy a mi korosztályunk abban a helyzetben van, hogy amikor az egyetemről kilép az iskolák kaotikus világába, már rendelkezik saját tapasztalattal ebben a kérdésben a másik oldalról is. Tehát az én korosztályomnak, amikor diák volt, már szintén felmerült ez a kérdés. Például jelenlegi egyetemi tanulmányaim során, elképzelhetetlen, hogy valamilyen IKT eszköz nélkül létezzek. Fontos azt is letisztázni, hogy melyik korosztály esetében ajánlott vagy káros a mobil használata, alapvetően úgy gondolom, hogy egy gimnazista korú fiatal már tud egy okoseszközzel boldogulni, de ilyen éles határt sem lehet húzni, mivel a XXI. századi fiatalok a digitális kultúrát már nagyon hamar megszokják, 4 éves gyerekek már tudnak kezelni egy tabletetl/telefont.
Annak ellenére hogy a magyar fiatalok, az európi átlaghoz hasonló mobiltelefon használati szokásokkal rendelkeznek, Magyarországon még mindig csak ott tart az átlag közoktatási intézmény, hogy napközben ki kell kapcsolni a telefont, az semmiképpen sem zavarhatja az óra menetét és a legtöbb helyen, csak indokolt esetben lehet azt visszakapcsolni, de ez az engedmény is azért van, mert az iskola nem korlátozhatja a diák és a szülő jogát a kapcsolattartásban, személyi jogaik gyakorlásában, sajnos ez a tendencia Nyugat-Európában is jelen van, bár vannak kezdeményezések de ezek még mindig gyerek cipőben járnak és inkább az alapítványi vagy magán iskolákra jellemző. Az Edicatio NKft. nemrégiben uniós pénzekből valósított meg egy kutatást, 8 magyar középiskolában, melyben az m-learning (mobil alapú tanulást) lehetőségeit vizsgálták. Összességében a kutatás sikerrel zárult mivel a diákok és a pedagógusok is nagyon élvezték az órákat és ez által a tanulók sokkal több információt voltak képesek befogadni és elraktározni. Mindezen felül nem csak a szaktantárgyi ismereteik bővültek, hanem a digitális kompetenciájuk is egy jó (jó irány értsd: a tanulást elősegítő) irányba fejlődött. Ebben az esetben a káros tartalmak is sokkal könnyebben elkerülhetők voltak.
Tapasztalataimra és tanulmányaimra alapozva azért sem a legjobb döntést tiltani a gyerekeket a mobiltelefon használatától, mert kiválthatjuk vele a „csak azért is” effektust, ami a lázadás egy formája, és így nem csak hogy célt sem ér a tiltás, de az irányítása az internethasználatnak teljesen kicsúszik a kezünkből. Miért tiltunk valamit, amit jóra is lehet használni? Hiszen az okos eszközök már helyettesítik a könyvtárat, a szótárt és akár megkímélhetjük magunkat a hosszadalmas dolgozatjavítástól is, ha online kérdőív segítségével kérjük számon az anyagot.
Sok pedagógus azzal érvel, hogyha használhatják a diákok tanórákon a telefont, akkor másra is fogják használni, nem csak tanulásra. Igazából ez okos eszköz nélkül is megtörténik, hisz, ha egy diák mással akar foglalkozni akkor nem fog odafigyelni. Ilyen estekben a pedagógusnak kellene változtatni az előadás módján, hogy érdekesebbé tegye a tananyagot a diákjai számára és erre egyes IKT eszközök pont alkalmasak is lennének. Igazából ez egy bizalmi helyzet azzal, hogy beengedik a pedagógusok a diákok kütyüit órákra bizalmat szavaznak nekik és felelősséget adnak a kezükbe, véleményem szerint ez erősíti a tanár-diák kapcsolatot.
Összességében, egy olyan helyzetet találtami amikor tényleg nem ajánlott az okostelefon használata tanórán főleg, ha saját eszközökkel akarunk dolgozni a gyerekekkel, akkor, ha egy vagy több HH-s vagy HHH-s diák is van az osztályban, akiknek a családja nem engedheti meg, hogy okostelefont vegyen gyermekének. Ebben az esetben akár, kifejezetten kerülendő is lehetne az okostelefonok használatának erőltetése és az olyan feladatok alkalmazása melyek feltétlen okos eszközt igényelnek, de tiltásuk ilyen esetekben sem indokolt, valamint a gyerekek dolgozhatnak párban vagy csoportban, egy-egy mobil köré gyülve.
Úgy gondolom, hogy ha már a szülők elkezdik az értelmesen mobiltelefonhasználatra tanítani a gyerekeket, nekünk pedagógusoknak is folytatnunk kéne ezt. Azzal tudnánk talán elősegíteni ezt a fejlődést, ha biztosítanánk akár továbbképzéseket, akár programokat melyek megismertetik az okoseszközök adta lehetőségeket minden pedagógussal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése