Az iskolai és iskolán kívüli tanulási környezet töredezettsége

Blogbejegyzésem témájának Az iskolai és az iskolán kívüli tanulási környezet töredezettsége témát választottam. Ahhoz azonban, hogy erről beszélni tudjak, meg kell határozni, hogy mi is az a tanulási környezet. S mire végignézem a fajtáit és legfontosabb jellemzőit, addigra ki is kerekedig maga a cikk.

Báthory Zoltán, a pedagógia kimagasló szakembere szerint maga az élet a tanulás színtere. Teljesen igaza van. Mi azonban most mégis szűkítünk és kategóriákat hozunk létre ahhoz, hogy jobban megismerkedhessünk a lényegi elemekkel. Az általam fellelt szakirodalom két színterét említi a tanulásnak: az iskola falain belüli, és az iskola falain kívül történő tanulást. Viszont az iskola falain belüli tanulást további két részre lehet bontani, hiszen beszélhetünk a tanórán történő tanulásról, (általában ezt gondoljuk a tanulás igazi színterének), és tanulási folyamat zajlik a napköziben, szakkörökön, tanulmányi versenyeken, az iskolai könyvtárban, sőt egy-egy edzésen is. Az iskola falain kívül is rengeteg lehetőségünk van arra, hogy fejlesszük a tudásunkat: színház, múzeum, tanulmányi kirándulás. Az otthon való tanulás legalább ennyire fontos  színtere a tanulási folyamatnak. Azaz a három tanulási környezet az iskola, iskolán kívül és otthon.

Sokan vannak, akik az iskola falain kívül (színház, múzeum) szerzett tudást nem tekintik tanulásnak, mivel bennük a tanulás fogalma az iskolához, illetve az otthoni környezetben történő tanuláshoz kötődik. Azonban mi, tanárok egyre gyakrabban alkalmazzuk a programozott oktatási módszert, ami azt jelenti, hogy egyre nagyobb hangsúly helyeződik a tanórán kívüli tanulásra.

Az biztos, hogy a tanulóknak maguknak kell kialakítaniuk a saját tanulási környezetüket, amiben jól érzik magukat, és szívesen, hatékonyan tudnak tanulni. Kívülről nem igazán tudjuk befolyásolni sem az otthoni sem az iskolán kívüli tanulási környezetet, ezért a tanórán belüli környezetet kell kialakítanunk olyanná, hogy kapcsolódni tudjon a tanórán kívüli tanulási környezethez, ezzel is segítve a diákok tanulását.

A szakemberek úgy gondolják, hogy a tanulás a környezettel történő hiperaktív interakciók során megy végbe. Sajnos még mindig a frontális oktatás a leggyakrabban alkalmazott tanítási módszer, annak ellenére is, hogy számtalan kutatás igazolja, a konstruktivista tanulási környezet sokkal hatékonyabb. Hiszen ebben a tanulási környezetben a gyerekek aktívan vesznek részt a tanulási folyamatban. A tanulás szituatív, kontextuális és társas. A tanár figyel, segít, támogat, motivál és tanácsot ad, egyfajta facilitátori szerepkörben van jelen. Talán pont ezért is olyan nehéz megbarátkoznia sokaknak ezzel a lehetőséggel.

Az újfajta tanulási környezet, egyfajta problémaközpontú tanulási környezet.

·       Előtérbe kerül a terepmunka, a drámapedagógia, a szerepjáték, azaz a valóságközeli szituációk

·       A projektmódszernek köszönhetően a problémát többféle kontextusba is helyezhetjük.

·       Fontos szerepe van ebben a csoportmunkának.

·       A tanár támogatása, folyamatos visszacsatolása is meghatározó. A tanulási kompetenciák és motívumok folyamatos fejlesztése szükséges.

Az önálló tanulási folyamatnak, azaz a személyes információ és tudásmenedzsment modelljének három pillére van.

1.             Keresgélj és találj (információgyűjtés különböző forrásokból)

2.             Értelmezd (végezz fele kísérleteket, foglalkozz vele)

3.             Oszd meg (Nem elsősorban a posztolást értjük alatta.)

Az biztos, hogy egy ilyen folyamat cselekvés és tevékenységalapú, tehát a diáké a főszerep, ő dolgozik meg az információért. És az is biztos, hogy ez a tanulási folyamat nem függ az iskolától. A tanuló az őt körülvevő óriási tudásbázisból gyűjti az információt, s a tanár ennek a folyamnak csak segítője és nem főszereplője.

Meg kell említeni a személyes információs környezet jelentőségét is. Ez a kommunikáció során érzékelt és feldolgozott, valamint a másokkal megosztott információ feldolgozásának a folyamata. Egyéni döntések sorozatából áll (kivel és mit osztunk meg). A legnagyobb problémát az okozhatja, hogy a körülvevő óriási információáradatból melyeket választjuk ki. Az óriási tudáshalmaz, ami körülvesz bennünket, digitális stresszt is okozhat. Ha az okos eszközeinkre is telepítve vannak a közösségi oldalak, állandó a késztetés arra, hogy megnézzünk a legújabb üzeneteinket. Ez a figyelmet gyakran eltereli a fontos dolgokról. És bár szinte észre sem vesszük, de mindez tudatos tevékenység eredménye.

Folyamatosan bombáznak az információkkal a médiák, a tévé, a rádió, az internet, a reklámok. Ahhoz, hogy tudatos fogyasztókká váljunk, sajnos rengeteg időt kell eltölteni a hírözön bogarászásával. Fontos, hogy minél előbb szert tegyünk arra a képességre, amely alkalmassá tsz bennünket arra, hogy célirányosan tudjunk keresgélni az információk között. Így is nagy a veszélye annak, hogy órákra ottragadjunk a gépünk előtt.

Rengeteg információ vesz minket körül, a sajtó, televízió, internet, reklámok.  Ezeknek az információknak a befogadására, átbogarászására rengeteg időre van szükség. Abból pedig mindig kevés van. Ezért szükséges megszűrnünk, és célirányosan keresgélni az információk között. Nem tudom, ki, hogy van vele, de én, ha leülök az internet elé egy konkrét információt keresni, órákat el tudok szöszmötölni a gép előtt, és már minden oldalon voltam, csak éppen az engem igazából érdekelt információig nem jutottam el.

Akár az otthoni tanulásról, akár az iskola órákról van szó, számolnunk kell azzal, hogy az információs környezet beszivárog, ezért fontos, hogy összehangoljuk a tanulási környezeteket. Az információs környezet azonban nemcsak az iskolában és otthon vesz minket körül, hanem az utcán, színházban, moziban stb. is. Az élet egyre több színterén találkozhatunk internetező emberekkel. Az ingyenesen elérhető wifi még könnyebbé teszi azt, hogy információkhoz jussunk szinte bárhol. Szerencsére, nemcsak elektronikus eszközökkel találkozhatunk, vannak, akik a papíralapú tudásszerzési lehetőséget preferálják. Tehát a tanulási környezetünket magunkkal visszük, bárhol is járjunk.

Nézzük meg, milyen lehet az optimális tanulási környezetnek a hatása a tanulásra. Az első fontos változás, hogy a tanuló aktívabb résztvevőjévé válik a tanulási folyamatnak. Motiváltabbá válik a tevékenységközpontú tanulási folyamatnak köszönhetően. Egyre nagyobb lesz a felelőssége. A tanulási folyamat az iskolában, otthon és az iskolán kívül is megvalósul.

A személyes tanulási környezetnek számtalan pozitív hatása van. Ehhez azonban a tanároktól újfajta attitűd szükséges. Engednünk kell, hogy a személyes tanulási környezetében tanulhasson. A személyes tanulási környezet csökkenti a tanulási környezetek közötti töredezettséget. Ahol sikeresen kialakult az optimális személyes tanulási környezet, az dinamikus, önszabályozó, önfenntartó lesz. Ehhez azonban mindenképpen szükséges az iskolai differenciálás  Fontos, hogy az iskolában is érvényesíteni tudja a diák a személyes tanulási környezetét, hogy össze tudja kapcsolni az iskolai tanulási környezettel. Így az iskolában érvényesített személyes tanulási környezet segít összekapcsolni a töredezett tanulási világkép elemeit.

Bár a diák feladata elsődlegesen a saját tanulási környezetének a kialakítása, az iskolának azonban feltétlenül segítenie kell abban, hogy a három helyszín, az iskolai, iskolán kívüli és az otthon tanulási környezet között fennálló mély szakadékot enyhítse. Így a tanulási folyamat hatékonyabbá válhat.

http://11tetel.blogspot.com/2016/12/tanulasi-kornyezet_2.html (2019. 04. 23.)