2019. május 13., hétfő

Most mi okoz gondot az IKT oktatási felhasználásában?


Most mi okoz gondot az IKT oktatási felhasználásában?



  A magyar oktatásban az IKT eszközök használata nem képezi szerves részét egy tanórának. Régen mondhatni semmilyen formában sem, míg napjainkban már elterjedtebb, viszont a tantestület 20-30%-a alkalmazza.

 Vajon miért van ez? Először is a szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban.

  Véleményem szerint a probléma fő forrása a tantestület áltagéletkora. A mi városunkban mind az általános-, mind a középiskolák 80-90%-a idős, már nyugdíjhoz közeli volt. Ugyan rengeteg információt és tudást átadtak, de abszolút nem használtak semmilyen IKT eszközt, még a régi krétás táblákat is csak ritkán. Mikor filmet szerettek volna bemutatni az óra keretein belül, osztálytársaimat kérték meg, hogy töltsék le előzetesen és hozzák el pendrive-on, vagy pedig ha elérhető volt az interneten, akkor pedig ott néztük meg, viszont gépet abszolút nem tudtak kezelni szóval ezt is osztálytársak intézték.

  Ez azonban nem csak az egyetlen ok. Ha valaki mégis úgy döntene, megtanulja önerőből a használatát ezeknek az eszközöknek, az elavult informatika könyvek nem nyújtanak ebben nagy segítséget. Bár személy szerint úgy gondolom ezek használatát nem is lehet kimondottan könyvekből megtanulni. Egy élő példa tudna a legtöbbet segíteni mind szemlélőként, mind pedig gyakorlatban.
Ebből aztán következik, hogy fél élni a használatukkal, nem akar megszégyenülni a mai generáció előtt, mivel ők sokkal jobban értenek ezekhez a dolgokhoz. Ezért akár csapatépítésként is kérik az ő segítségüket.

  Egy másik nagy probléma, ha valaki tudja használni ezeket az eszközöket, mégsem tudja, az óráját hogyan tudná ezekkel a modern kütyükkel megtartani, hogyan is építse rá a tananyagot. Ez leginkább a régi rendszerből való beidegződések miatt nem valósul meg. A pedagógusok zöme elég konzervatív, nem igazán szeretnek nyitni az új dolgok felé, mivel náluk a régi a jól bevált, ez pedig kockázati tényező lehet.

  Gyakran vesznek fel a tanárok egyfajta védekező pozíciót, hogy ezek nem érnek semmit, nem működik megfelelően, stb. Könnyebb ezt mondani, mivel nem egy egyszerű feladat ezeket a készségeket elsajátítani, nem is beszélve arról milyen időigényes.
Végül de nem utolsó sorban a digitális kompetencia fejlesztése nem az informatikusok, hanem a pedagógusok és az iskola feladata.


Felhasznált szakirodalom:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése