Kritikai reflexióm Kurpé Ildikó: Legyen mobiltelefon az órán vagy ne legyen? című blogbejegyzéséhez írtam.

A Ildikó határozott állítással nyitja írását, meg is válaszolva a címben feltett kérdést. „Igen!” Saját élményeit, iskoláskori tapasztalásait osztja meg velünk az IKT nélküli világról, ami sivár, szemléltetés nélküli iskolaéveket hozott számára.

Bár a könyveink színvilága igen „egyszerű” volt (2-3 szín), a hangzóanyag soha nem maradt el az idegennyelv (elsősorban orosz) óráinkról még az általános iskolában sem. Pedig a csoportban biztosan én vagyok a rangidős, hiszen 1972-1980-ig voltam általános iskolás. Nyelvi laborunk volt, s orsós vagy kazettás magnóról, de hallgathattuk az anyanyelvű előadókat, s dolgozhattunk a tanulást segítő laboros feladatokon. Lehet, hogy kivételes helyzetben volt az iskolánk? Remélem, hogy nem!

Valóban be kell építenünk az óráinkba a digitális eszközök használatát. Remekül elénk tárja Ildikó, hogy milyen lehetőségekhez jutunk, ha az óráinkon használjuk a tanulók okostelefonjait. A motiválás, a szemléltetés, az önálló tanulás, gyakorlás, a megszerzett tudás elmélyítésére is találni megfelelő app-okat.

Ildikó írásából érződik, hogy jártas a szakirodalomban. Ahol szükséges, megfelelő idézettel támasztja alá állításait. A témájáról nem feledkezik meg, sokrétűen körüljárja, feldolgozza a benne rejlő lehetőségeket.

Személyes tapasztalatom, hogy az az egyik prioritás, hogy érdekeltté tegyük tanítványainkat, hogy úgy használják ki az új tanulási környezetük kínálta lehetőségeiket, hogy az a tanulási folyamatot megsegítse. A „játékosítás” elengedhetetlen eszköze. Ahogyan azt Ildikó is írta, szinte kimeríthetetlen lehetőséget hozhatunk be az óránkra. Nincs olyan tantárgy, amelynek az elsajátítása közben ne tudnánk olyan feladatot találni, amihez ne lehetne okostelefont használni. A szemléltetésen túl az alkalmazásokkal a tanulók hatékonyabban vonhatók be az órai munkába, azokon aktívabban vesznek részt. Az okostelefon használat sok esetben érdekesebbé, könnyebben tanulhatóvá teszi a tananyagot is. A tanórai okostelefon-használat egyik tanulási előnye, hogy a diákok munkájukra azonnali visszajelzést kapnak. Az órákon kevesebb stressz éri őket, nem izgulnak például, amikor tesztek írnak. Fontos szempont továbbá, hogy a telefonok segítségével az órák játékosabbak, és ennek köszönhetően sokszor nem is lehet  észre venni, hogy valójában tanulnak.

Az okostelefonok órai használata talán segít abban is, hogy megcsontosodott oktatási modell, amelyet oly sokan alkalmaznak még mindig mindennapjaik során, végre megváltozzon és a fejlődésnek köszönhetően modernebbé válik a lassan száz éve egyfunkciós irányítóval vezetett tanóra. Az okostelefonoknak köszönhetően a tanulási közegek között is csökkenhet a töredezettség mértéke.

Az olvasott bejegyzés mindenképpen remek vitaindító írás, ami továbbgondolásra készteti olvasóját. Köszönöm, hogy olvashattam!