Most mi okoz gondot az IKT oktatási felhasználásában? - Szentmiklóssy Liliána gondolatai más szemszögéből.
Amikor választani szerettem volna a negyedik feladathoz egy irományt, kerestem azokat a sorokat, amelyek felkeltik bennem az érdeklődést, inspirálnak. Így találtam rá Liliána soraira (Itt szeretném megköszönni, hogy engedélyt adott arra, hogy véleményezhessem gondolatait)
A kezdésben a következőt írja:
"bemutatott módszertani paletta és a mindösszesen két esztendővel ezelőtt befejeződött gimnáziumi tanulmányaim során ezen a területen átéltek színskálája között. [...] Lényeges kiemelnem még azt is, hogy az alábbiakban közöltek valóságtól való esetleges eltérése tapasztalatlanságom és a véletlen műve, hiszen még egy árva napot sem tanítottam, külső szemlélőként könnyelműen fogalmazhatok."
Bár csak első évemet töltöm az egyetemen, sokat hallottam már, hogy a pedagógus pályára álló fiatalok gyakran építkeznek abból, amit az előző 12-13 évben gyűjtöttek tanulóként, így biztos vagyok benne, hogy Lili életében is voltak meghatározó élmények, melyek formálták nézeteit. Vajon miben lenne más a véleménye, ha lett volna lehetősége akár idősek tanítására?
Ha időseknél járunk, a következő gondolat nevettetett meg:"Progresszív nagyik kommentjei unokáik fotói alatt a Facebookon…"
Mint nyugdíjas klubbokat tanító fiatal, be kell valljam, kommentelő nagyikban én is ludas vagyok, rengeteg öröm és tapasztalat rejlik abban, ha olyanokat oktathat az ember, akik sokkal tapasztaltabbak az élet bizonyos területén, mint önmaga. Ha adódik alkalom, mindenképpen ajánlom, hogy Lili is látogasson el egy ilyen órára.
A kezdésben a következőt írja:
"bemutatott módszertani paletta és a mindösszesen két esztendővel ezelőtt befejeződött gimnáziumi tanulmányaim során ezen a területen átéltek színskálája között. [...] Lényeges kiemelnem még azt is, hogy az alábbiakban közöltek valóságtól való esetleges eltérése tapasztalatlanságom és a véletlen műve, hiszen még egy árva napot sem tanítottam, külső szemlélőként könnyelműen fogalmazhatok."
Bár csak első évemet töltöm az egyetemen, sokat hallottam már, hogy a pedagógus pályára álló fiatalok gyakran építkeznek abból, amit az előző 12-13 évben gyűjtöttek tanulóként, így biztos vagyok benne, hogy Lili életében is voltak meghatározó élmények, melyek formálták nézeteit. Vajon miben lenne más a véleménye, ha lett volna lehetősége akár idősek tanítására?
Ha időseknél járunk, a következő gondolat nevettetett meg:"Progresszív nagyik kommentjei unokáik fotói alatt a Facebookon…"
Mint nyugdíjas klubbokat tanító fiatal, be kell valljam, kommentelő nagyikban én is ludas vagyok, rengeteg öröm és tapasztalat rejlik abban, ha olyanokat oktathat az ember, akik sokkal tapasztaltabbak az élet bizonyos területén, mint önmaga. Ha adódik alkalom, mindenképpen ajánlom, hogy Lili is látogasson el egy ilyen órára.
A következő bekezdések egyesével tértek ki arra, hogy véleménye szerint mely aspektusok tehetnek azért, hogy IKT eszközök ritkán vagy egyáltalán nem fordulnak elő oktatási környezetben bizonyos helyeken. Írónőnk pedig felvet egy fontos kérdést is, mielőtt belekezd a kutakodásba:
"Miért van az, hogy a legtöbb pedagógus képtelen túllépni a magnó – prezentáció – monoton internetes feladat szentháromságán?"
Ha megengedi, megpróbálom egy másik irányból feltenni a kérdést: Melyik szentháromság képes arra, hogy minden órára pont fel tudj készülni, anélkül, hogy plusz munkát generálj magadnak és a felszereltséged is megvan hozzá? Hisz hozzá kell tennünk, hogy nyelvtanárként nem feltétlenül jár a céges magnó :(. Ahogy te is írtad, a pénz és a pályázások sokasága érheti el azt egy pedagógusnál, hogy a "legkevesebb a legtöbb reményében" stratégiába álljon át. Persze, tisztelet a kivételnek. A hozzáállás megint egy olyan kérdés, amely a fentiek alapján kialakulhat.
A másik dolog, amivel, te jó ég, mennyire egyetértek:
'Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb pedagógus számára még egy laptop „interaktív” táblával való összekapcsolása is probléma lehet, és nem feltétlenül azért, mert ők érdektelenek, elvetik az újításokat, hanem mert talán nem kapták meg azt a képzést, ami a digitális térben történő boldogulásukhoz szükséges volna."
Nagyon sokszor megkaptam már, hogy a generációm "távirányítóval a kezében született", amelyre valamelyest büszke is vagyok, mert inkább előnyét érzem (még), mintsem hátrányát, és el kell mondjam, a tanárok projektorral való küzdelmét a TV újságoknak el lehetne adni. A kor jelenlegi tanárai, ha most olvassátok ezt, kérlek benneteket, hogy ha rajtatok múlik, tegyünk egymásnak egy szivességet, és inkább kérjünk meg egy diákot, hogy segítsen az összeszerelésben, mert szerintem nincs rosszabb dolog a világon, mint nézni egy érett pedagógus szenvedését. De itt szeretném újra kiemelni, hogy hatalmas tiszteletem a kivételnek a közoktatásban.
Nagyon sokszor megkaptam már, hogy a generációm "távirányítóval a kezében született", amelyre valamelyest büszke is vagyok, mert inkább előnyét érzem (még), mintsem hátrányát, és el kell mondjam, a tanárok projektorral való küzdelmét a TV újságoknak el lehetne adni. A kor jelenlegi tanárai, ha most olvassátok ezt, kérlek benneteket, hogy ha rajtatok múlik, tegyünk egymásnak egy szivességet, és inkább kérjünk meg egy diákot, hogy segítsen az összeszerelésben, mert szerintem nincs rosszabb dolog a világon, mint nézni egy érett pedagógus szenvedését. De itt szeretném újra kiemelni, hogy hatalmas tiszteletem a kivételnek a közoktatásban.
Liliána megemlíti, hogy ez a penge kétélű, hisz a diákok sem játszanak tisztességesen, ha a mobiltelefon iskolai használatáról beszélünk. Amivel egy ponton egyetértek, de szeretnék egy új irányba fordulni ebben a kérdésben: Mennyivel lenne másabb a helyzet, ha azt mondanánk a diákoknak, hogy a "Bring Your Own Device" módszert használjuk tanórákon, használhatnak minden elektronikus eszközt? Megszünnének az esetleges csipogások, a bekapcsolva maradt hangszórók? Ha válaszolnom kellene a saját kérdésemre, azt mondanám, hogy bár az informatika az Alfám és az Omegám, kétlem, hogy a mobileszközök ezen változtatnának, de azt elismerem, hogy ha esetleg mégis megszólalna egy telefon, sokkal barátságosabb módon intéznénk el, mint a cipősdoboz és a kiabálás.
Felmerült az is, hogy a gépterem létezése milyen befolyással bír jelenleg és milyen szerepet adhatnánk neki a jövőben, amihez csak néhány megjegyzést fűznék: Angol-Informatika vonalon hatalmas öröm lenne, ha a két szakot egy gépteremben lenne lehetőségem bemutatni, viszont szerintem a "gépterem" mint olyan, már elavult kifejezés lesz, és átveszi a helyét a BYOD, mivel már mindenki kényelmesebb és majdnem jobb hordozható eszközökkel rendelkezik, mint az oktatásban dolgozók döntő többsége. A mi feladatunk talán az lehet, hogy alkalmazkodjunk az újdonsült helyzethez.
Úgy gondolom, hogy az IKT felhasználása megosztó téma, de egy valamiben egyetértünk: szükségünk van arra, hogy ez a helyzet változzon, mert mindenki munkáját megkönnyítené, főleg a miénket.
Végezetül pedig egy idézettel zárnám reflexiómat:
"Egyedül mi, a jelen és a jövő tanárai vagyunk és leszünk képesek arra, hogy ezen – (leendő) tanítványaink és saját magunk érdekében - érdemben változtassunk." - Szentmiklóssy Liliána
Köszönöm Szépen.
Forrás: https://tm-ikt-2019-tavasz.blogspot.com/2019/05/most-mi-okoz-gondot-az-iktoktatasi.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése