Mi változott 10 év alatt az IKT oktatási felhasználásában?

Mi változott 10 év alatt az IKT oktatási felhasználásában?

Azt gondoltam mára már kihalt az írásvetítő, de mégsem.

10 év. Ha kimondjuk kevésnek tűnik, ám ez idő alatt nagyon sok minden tud történni a világban. Például egyre erősebben megjelent az IKT felhasználása az iskolákban. 10 éve, 2009-ben én negyedik osztályos voltam egy kisvárosi állami fenntartású általános iskolában. IKT eszközökkel egyedül informatika órán találkoztam, és az az eszköz is egyedül a számítógép volt, más órákon még írásvetítő által vetített a tanító néni a falra, vagy éppen nyelvi órákon a magnóval bajlódtak a pedagógusok. Számomra az IKT eszközök egészen hetedik osztályig kimaradtak az oktatásomból. Elsőként akkor találkoztam az IKT-vel, amikor, az iskola interaktív táblával gazdagodott, bár ezt se sokat alkalmazták a tanárok, mert úgy gondolták elvonja a diákok figyelmét a tananyagról. Ezután középiskolában már egy fokkal javult a helyzet, ugyanis egy-két tanár rájött, hogy ha olyan módszerrel adja át nekünk a tudást, amelyet mi is napi szinten használunk, akkor valószínűsíthetően jobb eredményeket fogunk elérni. Így is lett. Alkalmazások terén viszont nem engedték szabadon a fantáziájukat, úgyhogy csak a KAHOOT! nevű applikációval ismerkedtünk meg.

Szerencsés helyzetben vagyok abból a szempontból, hogy a testvérem 6 évvel később kezdett iskolába járni, mint én, és megkérdeztem őt, hogy manapság mik azok az eszközök, így a XXI. században, 2019-ben, amiket bátran bevisznek a tanárok órára. Sajnos azt a választ kaptam, hogy a KAHOOT! alkalmazáson, illetve a YouTube videókon kívül még mindig nem sikerült nekik az oktatási rendszerükbe beépíteni például egy Google Classroom felületet a hatékonyabb közös munka érdekében. Még egy oktatási szinttel fejlebb lépve az egyetemen már azt tapasztalom, hogy vannak olyan kurzusok, ahol a tanár nyitott a Google osztályterem használatára, hiszen kicsi a csoport, így könnyen tudunk tanórán kívül is együtt dolgozni.

A mostani tanár szakos hallgatók lesznek az a generáció, akiknek ezt az oktatási formát mélyrehatóan be kell vinniük az iskolákba. Természetesen nem azt állítom, hogy a mondatelemzéstől a fizikai kísérletekig mindent IKT módszerekkel tanítsunk, hanem azt, hogy próbáljuk meg a diákokat a saját eszközeikkel megközelíteni. 10 éve még nem volt mindenki kezében okostelefon, vagy úgy egyáltalán telefon, illetve az internet és számítógép használat sem volt ennyire elterjedt. Azok a gyerekek, akiket mi fogunk tanítani, már abba a generációba tartoznak, akik hamarabb tanulják meg kezelni az okos eszközöket, mint beszélni. Ennek a jelenségnek biztosan van nagyon sok negatív következménye is, ám úgy gondolom, hogy ha ez így alakul akkor ragadjuk meg ennek a pozitív oldalát és fejlesszük a diákokat az IKT módszereivel.

Természetesen bennem is van félelem, illetve felmerül jó pár kérdés azzal kapcsolatban, hogy hasznos-e ez a fajta oktatási módszer. Leginkább mégis attól félek, hogy vajon a jövőbeli kollegáim, hogy fogják fogadni azt, hogy szeretném a diákokat érdekesen és kreatívan tanítani, nem pedig csak a tankönyvből, és a bevált módszerekkel.

Felhasznált irodalom:

Ollé, János; Papp-Danka, Adrienn; Lévai, Dóra, Tóth-Mózer, Szilvia; Virányi, Anita: Oktatásinformatikai módszerek: Tanítás és tanulás az információs társadalomban. Budapest, Magyarország: ELTE Eötvös Kiadó, 2013

Kép forrása: https://www.google.com/search?biw=1366&bih=662&tbm=isch&sa=1&ei=bibcXOm9HtmajLsPuMy36A0&q=ict&oq=ict&gs_l=img.3..0l5j0i10j0l3j0i7i30.8264.8508..8794...0.0..0.98.193.2......1....1..gws-wiz-img.phbDxjVoSDc#imgrc=Ix5P4ZDC7rwTgM: