Konstruktív kritikai reflexió Takács Krisztián: Legyen
mobiltelefon az órán vagy ne? című blogbejegyzésére
Témája
kritikai reflexiómnak
Hogy Takács
Krisztián szerint mit szólhat
Az ember:
Legyen-e
mobiltelefon az órán, vagy nem kell?
E feladatban
azért nem is hagyatkozok másra,
Mert csoporttársam
éles gondolkodása
Megfogott.
Lássuk, tőle
miről olvasok!
Már a
bevezetőben is él Kriszben a tudat,
Hogy az
arany középutat
Nehéz
megtalálni;
Miszerint
senki legyen-e vagy akárki
A teló.
Pedagógusként
kemény meló
Lesz nekünk,
Hogy
lovaknak túloldalára át ne essünk.
Bizony
bizony akad,
Akinek
könnyű falat
A legtöbb
alkalommal,
Hogy tanári
hatalommal
Élve hát
Mellőzze a
technikát.
Eme elvnek
persze az az oka,
Hogy a kamaszok
a
Figyelmüket
akasztják szögre,
Utalván az
appokra és a böngészőkre.
Fontos, hogy
említésként felmerült,
Hogy noha az
internet derült
Égnek
pálmafája
Az információs
Kánaánba;
Korunk
diákjainak egy részét
Végképp
Hidegen
hagyja
A
megoldáskeresés egy adott feladatra.
Eredményt,
Elemzést
Kimásolnak
könnyedén.
Láttam már
ilyet, szóval kérdem én:
Milyen módon
lesz belőlük olyan felnőtt, szülő,
Aki
álhíreken fel nem bőszülő
Mentalitással
él?
Számára mint
a kenyér,
Annyira
alapvető a kritikus gondolkodás?
Ki tudja:
mikor micsoda, milyen mértékben releváns.
Osztom, hogy
nem elég a tábla, a filctoll;
Oktatásunk
lemaradt eléggé napjainktól.
S rigorózus
Pedagógus
Nem egy van,
kik vélik,
Tanóra során bénít
Minden „digitális
vacak”;
Jobb, ha
termen kívül marad;
Ördögi
fajták.
Alkalmazásukat
tanulni nem akarják.
Nekem egyből
eszembe később jutott volna,
S csoporttársamnak
az élet piros pontja
Azért járna,
Mert az
ügyet alaposabban körbejárva
Eleje-végéről
Nem zárkózik
az online zaklatás tényétől.
Köznevetség
tárgya és mém lehet bárki ma,
Elég egy
fáradt kinézet, tanórán pár hiba.
Feltöltik,
posztolják, osztják csordulásra,
Ím a
személyiségi jogok csorbulása
Történik,
Mely fajulhat
zsarolásig, visszaélésig.
Persze
korántsem ily borús a helyzet;
Rugalmasság,
figyelem csodát tehetnek
A felek
részéről. Leomlanak a falak;
Kéznél lesz
- nem otthon, vagy máshol - a tananyag.
Fák garmada
maradhat erdőkben,
Zengvén: „Tankönyv,
(munka)füzet nem lesz belőlem!”.
Krisztián
írja: a telefon híd lehet,
Tanulóknak
tanuláshoz adhat ihletet.
Az a kulcs
csupán, világosabb a napnál,
Hogy le ne
ragadjunk egyetlen programnál.
Konkluzióként
rögzítésre kerül,
Hogy a
kockázat lehetősége benne ül
Ugyan, de az
a bátor,
Aki nem fél
az új hullámok hadától.
Blogbejegyzés
végén optimista zárlat,
Csatlakozom:
Viva La Mobilhasználat!
A kép forrása:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése