Miért tartunk az IKT eszközök használatától?

Világunk folyamatosan változik.

Az iparosodás óta, világunkban jelentős szerepet foglalnak el az ember által kreált – sok esetben hatékonyabbnak bizonyuló - gépek, később technikai vívmányok.

Meghódítottuk az eget, a holdat. A háborúkat felváltotta a globális felmelegedés és a túlnépesedés. Esélyegyenlőségre törekszünk, a világ nyugati országai már a Maslow-piramis csúcsáig jutottak. A technika fejlődése, az angol, mint világnyelv, valamint a modern információs társadalom legnagyobb vívmánya az internet, elérhető távolságba helyezte a bolygó legtávolabbi pontjait. A kezünkben, pontosabban a zsebünkben van minden információ, amit eddig a világunkról szereztünk.

De valami kimaradt, van ami nem változik. Az oktatás és annak struktúrája. A diákok még mindig padokba ülve tollal, papírra jegyzetelnek egy olyan információkat, amelyek egy kattintásra vannak tőlünk. Már nem a tudás az információ egyetlen forrása. Egy ilyen világban sokkal inkább használni kéne megtanulni a minket körülvevő rengeteg információt.
Az IKT eszközök használata ebben nyújthat előnyt.

Felmerül még ezek után a kérdés, hogy használjunk-e az oktatásban a technika vívmányait? Nekem inkább az a kérdésem, hogy lehet, hogy még csak a kérdés feltételéig jutottunk? Ha kizárjuk őket –  a minket a hétköznapjainkban körülvevő eszközöket -, azzal az iskolát még inkább elizoláljuk a valóságtól és a hőn áhított gyakorlatiasság minden morzsájától megfosztjuk. Talán az oktatás célját is újra kellene gondolni, ám a blogbejegyzésem most nem ennek kíván szót adni.

Az IKT eszközökkel szembeni ellenérzés, az eszközök ismeretének hiányából adódik. Tapasztalataim alapján, néhány pedagógus maga is tart az IKT eszközök használatától. Sokszor hallottam már, hogy „a technika ördöge”, vagy „írjunk inkább a füzetbe”. Úgy gondolom, ezt a fajta passzivitást az IKT eszközök megfelelő ismeretével ki lehetne küszöbölni. Ez a kurzus éppen ebben nyújthat segítséget.

A gyerekek sok esetben nem veszik elég komolyan az IKT eszközök segítségével biztosított feladatokat. Az eszköz sok esetben ugyanaz, mint amin délután a barátaival játszanak. Érthető módon sok esetben nem éreznek megfelelő felelősséget az itt elvégzendő feladatokkal kapcsolatban. Ez okból kifolyólag a diák és a tanár is sok esetben inkább kerülné az IKT eszközök használatát.

Amint a bejegyzés elején említettem a változás folyamatos. Ám sokszor hajlamosak vagyunk tartani a változástól, egy jól megszokott rendszer esetében. Egy új típusú feladat egy új kihívást jelenthet a gyerekek számára. Ami az általában motiválatlan diákokban ellenérzéseket válthat ki. Amely fáradtságtól a pedagógusok inkább megóvnák magukat, hiszen ők annyira úgysem akarták volna használni a szóban forgó eszközöket.

Ezeknél is gyakoribb az anyagi támogatás és a financiális háttér biztosítása a legújabb eszközök beszerzésének érdekében. De ez a probléma ismét tovább nyúlik a pedagógus, valamint az adott oktatási intézmény „hatásköréből”.

Lehet-e egyetemes megoldás a problémára? Várható-e változás a közeljövőben?