Legyen mobiltelefon az órán vagy ne legyen?

            Véleményem szerint ez a kérdés egy állandó vitatémát képvisel az iskolákban. Manapság kevés az olyan tanár, aki azon a véleményen van, hogy legyen mobiltelefon az órákon.

Ez egyrészt azért van, mert a legtöbb tanári kart gyakorlott, több éve a pályán lévő tanárok alkotják. Ezen pedagógusok kis százaléka szeretne csak változást, legtöbben hívei a bevált módszereiknek. Azonban a fiatal, frissen kezdők szeretnének olyan eszközöket is bevinni az iskolai életbe, amelyek nem mindennapiak és általában tiltottak a tanulók számára az órákon vagy, ha mégis használják, az büntetést von maga után. Ilyen eszköz például a mobiltelefon is.

A legtöbb iskolákban tapasztalataim és ismerősök által tapasztalt élmények alapján elmondhatom, hogy az IKT eszközöknek csak kis százaléka volt megtalálható a tanításban. Ilyen eszközök voltak például a PowerPoint-os bemutatók készítése vagy Youtube használata. Azonban ez hogyan biztosítja a tanulók aktivitását és bevonódását az órai munkába? A PowerPoint bemutatók akkor jók, ha azt a tanuló maga készítheti el és adhatja elő, a Youtube-ot viszont általában csak videók, filmek nézésére használtuk. Személyes tapasztalat, hogy az első 5-10 perc után már legtöbbször nem is figyeltünk rá. A diákoknak sokkal érdekesebb lenne, ha ő maguk dolgoznák fel a témát online tanítás vagy podcast elkészítésével.

Sajnos ez a legtöbb helyen nem így megy. Így érkezünk el a mobiltelefonok használatához, ugyanis az a diák, aki unatkozik, az általában előveszi a telefont és minden mást csinál, csak nem az órára figyel. Felteszem a kérdést: Lehetne ez másképp?

A válaszom: IGEN! Amint említettem, sokan ellenzik a használatát, tehát biztosan felmerülne irányomban az a kérdés, hogy: Jó, mégis hogyan? A kérdés jogos, hiszen, ha elolvassuk Buda András tanulmányát, a következőt láthatjuk: „A magyarországi helyzetről szóló jelentés szerint az általános iskolák negyedik évfolyamán az intézmények 5,5%-a, nyolcadik évfolyamon 11%-a, a gimnáziumok 11. évfolyamának 17,8%-a, a szakiskolák és szakközépiskolák 22,5%-a rendelkezik számítógépes együttműködést és kommunikációt biztosító tanulási környezettel.” (Buda András - 2017 - IKT és oktatás, Együtt vagy egymás mellett?) Ebből is látható, hogy a legtöbb iskola nem biztosítja az IKT eszközöknek a használatát az oktatásban.

A válasz azonban személyes gondolataim szerint egyszerűbb, mint hinnénk. Manapság kevés olyan diák van, aki nem rendelkezik okos telefonnal, táblagéppel vagy laptoppal. Viszont, ha van olyan, akinek még sincs a birtokában ilyen eszköz, akkor páros vagy akár csoportos munkát is alkalmazhatunk. Így az előbbiekben említett problémát kiküszöböltük.

A tanulók minden órára viszik magukkal eszközeiket. Az előző órai anyagot több alkalmazással is tesztelhetjük tantárgytól függően, hiszen az idegen nyelvi órákon az adott nyelven több másik applikáció is fellelhető. Ilyen IKT eszközök például: Kahoot, Quizlet, Duolingo, SparkNotes, Google Classroom stb. Ezután online tananyagok segítségével taníthatjuk meg az adott anyagrészt és óra végén, ha marad idő, akkor játékosan tesztelhetjük, a már említett pár IKT eszközök segítségével, hogy mit sikerült tanulóinknak elsajátítania.

Azonban fennállnak problémák ezzel kapcsolatban. Biztosan belém kötnének: Mi van, ha a tanuló nem azt az oldalt használja, amit én kértem? Hogyan tudom ellenőrizni? Szerintem van már olyan fejlett a technológia manapság, hogy, ha a tanuló az iskolai wifit használja, akkor azon keresztül letilthatunk olyan oldalakat, amelyeket nem szeretnénk, hogy használjanak. Hogyan tudom megakadályozni, hogy ne mobilinternetet használjanak? A wifi hálózat megmutatja az éppen rákapcsolódott emberek számát és már is tudni fogom, hogy ki az, aki nem az órai munkában vesz részt, hanem egyéb elfoglaltságokkal tölti az idejét.

Fontos, hogy egy ilyen technikailag fejlődött társadalomban megtaláljuk a közös nyelvet diákjainkkal. Ilyen esetben a telefon által. Szerintem az idősebb generációnak is jót tesz egy kis újdonság, hiszen kicsit fiatalabbnak is érezhetik magukat ezáltal, a diákok pedig örömmel mennek órára. Ne féljünk mindentől, ami új, merjünk változtatni!

Felhasznált szakirodalom:

Ollé, János ; Lévai, Dóra: A XXI. század oktatástechnológiája I. és II. Eger, Magyarország : EKF Líceum Kiadó (2015) à http://mek.oszk.hu/14400/14440/pdf/14440.pdf (2019.05.17.)

Buda András (2017): IKT és oktatás. Együtt vagy egymás mellett? – Belvedere Meridionale à http://www.belvedere.meridionale.hu/letolt/Buda%20Andras%20-%202017%20-%20IKT%20ES%20OKTATAS%20-%20Belvedere%20Meridionale.pdf (2019.05.17.)