Zergi Klaudia: Legyen mobiltelefon az órán vagy ne legyen?

Legyen mobiltelefon az órán vagy ne legyen?

M-learning – a jelen vagy a jövő oktatási eszköze?

Ez a rövid absztrakt az m-learning témakörének vizsgálatát tűzte ki célul, arra koncentrálva, hogy használjanak-e a diákok mobiltelefont az órán vagy ne.

Mindenekelőtt erre a kérdésre szeretnék választ adni: Mi is igazából az m-learning? Aki ismeri az e-learning kifejezést, az már ki is tudta következtetni, hogy nagyjából mi lesz a válasz. Ha egyszerűen szeretném megfogalmazni, azt mondanám, hogy az m-learning tulajdonképpen az e-learning és az okostelefonok nászából született gyermek. Így az m-learning mobilkommunikációs eszközökkel történő tanulást jelent. Úgy gondolom, ennek számos előnyét fel lehet fedezni: nincs helyhez kötve a használata, könnyen hordozható és közben majdnem mindent el lehet végezni rajta, amit egy számítógépen vagy tableten. Előny az is, hogy már majdnem mindenki rendelkezik egy mobillal, amit minden nap használnak is, értik a működését és így könnyebben tanulhatnak is a segítségükkel. Emellett motiváló hatásai is lehetnek az okostelefon használatának a diákra, hiszen minden nap használják, pozitív érzelmeket kötnek hozzá.

„A mobilkommunikáció a diákok mindennapi életének része és egyre inkább az lesz, ezért előbb vagy utóbb az oktatás gyakorlatába is bekerül, ahogy korábban a videó, a számítógép és az internet.” – Kiss Sándor, történelemtanár (Történelem tanárok egylete)

„Elő a mobilokkal!” Ezt a címet adta tanulmányának Kiss Sándor, aki történelem tanárként azt taglalta írásában, hogy miként tudná alkalmazni az m-learning nyújtotta lehetőségeket a saját óráján. Az elején azonban leszögezi, hogy sok szülőnek és pedagógusnak nem tetszik, ha a gyerekeken eluralkodnak az okostelefonok, noha gyakran velük is megtörténik ez, ami valójában egy természetes folyamat, hiszen rohamosan fejlődik mobilkommunikációs technológia. Napról-napra, hétről-hétre jelennek meg új eszközök, alkalmazások, kiegészítő kellékek, módszerek, stratégiák és a szülőknek, a pedagógusoknak és a diákoknak is tartaniuk kell a lépést ezzel a tempóval.

Úgy gondolom, hogy sok pedagógus azért nem szereti, ha a mobiltelefonokat a diákok a tanórákon használják, mert attól tartanak, hogy nem tudják kontrollálni őket. Nem tudják ellenőrizni őket folyamatosan abban, hogy azt a feladatot csinálják-e, amit kell vagy más – a tanóra témájától eltérő – oldalra keveredtek-e. Azonban szerintem ezt a problémát könnyedén ki lehetne küszöbölni egy olyan feladattal, ami izgalmas a diákok számára, amivel le lehet kötni a figyelmüket és közben a tanár szándékosan az okostelefon használatára buzdítja az osztályt.  Ha a telefon használata tiltva van, akkor amellett, hogy nem segítjük a diákok könnyebb információszerzését egy modernebb felületen, az is megeshet, hogy a tiltás éppen az ellenkezőjét váltja ki az osztályból és elkezdenek telefonozni, de nem az óra témáján belül, a feladathoz információt kutatva.

Fogalmazásom címére válaszolva, azt mondanám, hogy igenis legyen mobiltelefon az órán. Országok milliókat költenek az oktatás fejlesztésére és új eszközök beszerzésére. Számítógéptermek, interaktív táblák és laptopok vásárlása mellett/helyett a mobiltelefonokat kellene bevonni a tanulásba, amely az iskolának teljesen ingyen lenne, hiszen, ahogy az előzőkbe is említettem, mára már mindenkinek van egy okostelefonja, amit tudna használni az iskolában. Ennek kontrollálásához a tanárok kreativitására, hajlandóságára és fejlődni akarására van szükség.

Befejezésképpen még egy mondatot idéznék Kiss Sándor tanulmányából:

„A mobilkommunikáció a diákok valóságának része, az iskola ezt nem hagyhatja figyelmen kívül, a tiltás csak ideiglenes megoldás lehet, mindemellett az új technológia új didaktikai lehetőségeket is jelent.”

Források:

https://tte.hu/media/pdf/eloamobilokkal.pdf

https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/s/m-learning

http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/m-learning-a-jelen-vagy-a-jovo-oktatasi-eszkoze

https://njszt.hu/sites/default/files/Gulyas_DE6.pdf