„Ami elromolhat, el is romlik.”
A következő blogbejegyzésben arra a kérdésre keresem a választ, hogy mik azok a problémák, amik manapság hátráltatják az iskolákban az IKT eszközök használatát.
Első és egyik legfontosabb tényezőként az Apró Melinda (Módszertani Közlemények 2012. 5. szám 24. oldal) által is megemlített infrastruktúra hiányt említeném meg. Tulajdonképpen arról van szó, hogy sok helyen még mindig nem, vagy csak korlátozottan jelennek meg az iskolában IKT eszközök. Erre lehet megoldás a diákok saját eszközeinek bevonása. Egy osztályommal például nagyrészt olyan teremben vagyunk, ahol nincs interaktív tábla. Internetelérés viszont van, így létrehoztunk egy Google Classroom-ot és ott osztom meg nekik a feladatokat, mindenki a saját eszközén tud dolgozni, vagy párokban.
![]() |
Google Classroom |
Amennyiben a tanulók saját okoseszközeit szeretnénk bevonni az órán, akkor is akadhatnak hátráltató tényezők. Mivel különböző minőségű eszközökkel rendelkeznek ezért például egy nagyon motiváló kahoot! kvíz közben van, akinek lefagy az alkalmazás, vagy lassabban tölt be, ezzel a többiek előnyhöz juthatnak a feladatmegoldásban. Ez az illető diák(ok) számra demotiváló lehet. Illetve továbbra is vannak tanulók, akik nem rendelkeznek okostelefonnal. Az ilyen helyzeteket csapatmunkával lehet megoldani.
Az eszközhiány vagy eszközszegénység mellett a nem megfelelő minőségű internetelérés is igen nagy probléma lehet. Ha órán egy videót néznénk, vagy online feladatlapot szeretnénk megoldani, kellemetlen élmény lehet, ha percekig várnunk kell, mert „nincs wifi”. Ez az óra menetét és az élményt is rontja és a pedagógusnak is rossz tapasztalat lehet, ami eltántoríthatja a jövőbeli IKT használattól. Ezt kivédhetjük például úgy, hogy előre letöltjük a megnézendő videókat, feladatlapokat. Ennek azonban az a hátránya, hogy a feladatlap például nem lesz interaktív, hanem „csak” offline. Ha hajlandóak vagyunk kompromisszumra, eljárhatunk így is, de nagyon fontosnak tartanám minden iskolában a stabil internetelérést.
Következő pontként a meglévő IKT eszközök karbantartásának, javításának problémáját szeretném felvetni. Ezek, amennyiben a rendszergazda nem képes elvégezni, a tankerület feladata. Sajnos találkoztam már olyan helyzettel, amikor egy interaktív tábla projektorának égőjét több, mint egy évig nem sikerült kicserélni. A fénymásolóval hasonlóan elkeserítő lehet a helyzet amennyiben elromlik. De probléma lehet még egy router újraindítása, eszközök különböző meghibásodásai, amik kedvenc előfordulási időintervalluma jellemzően a tanóra kellős közepe.
A kisebb, főként vidéki intézmények egy rendszergazdán/oktatástechnikuson osztoznak, akik sokszor csak hetente, esetleg havonta járnak egy-egy intézményben. A felmerülő probléma, ha nincs egy ráérő informatika szakos kolléga, akinek megesik rajtunk a szíve, sokáig megoldatlan maradhat.
Felmerülhet problémaként még a pedagógus nem megfelelő felkészültsége, amit Apró Melinda „elégtelen ismeretekként” ír le. Ezen a továbbképzések, de az önképzés is segíthet. Ez azonban, akárcsak a saját IKT tananyag készítése, nagyon időigényes feladat. Persze dolgozhatunk konzerv feladatokkal is, de sok esetben szükség lehet annak finomítására. A járatlanság az eszközök használatában szorongást is okozhat a pedagógusban.
Ha a diákok ügyesebben bánnak ezen eszközökkel azt érezheti, hogy tekintélyén csorba esik (Ollé, Papp-Danka, Lévai, Tóth-Mózer és Virányi, 2013, Oktatásinformatikai rendszerek). Ezt kivédhetjük azzal, ha a tanulókat partnerként kezeljük. Minden csoportban lesz olyan tanuló, aki szívesen megmutatja nekünk, hogyan működik valami, sőt sokszor ők maguk kérik, hogy „összeszerelhessék a laptopot”, de például a már említett kahoot! alkalmazást is egy diákom javasolta és együtt órán kipróbáltuk, azóta is nagy kedvenc. Véleményem szerint hozzáállás kérdése az egész és meg kell békélnünk azzal, hogy mi sem tudhatunk mindent, de késznek kell lennünk tanulni.
A felmerülő problémák ellenére igen is használnunk kell ezeket az eszközöket a tanórán, ahogyan csak a lehetőségeink engedik.
Minden látszólagos és valós probléma dacára az IKT eszközök használata jelentősen megnöveli a tanulói motivációt.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Apró Melinda, Módszertani Közlemények 2012. 5. szám 24. oldal
Ollé János, Papp-Danka Adrienn, Lévai Dóra, Tóth-Mózer Szilvia,
Virányi Anita, 2013, Oktatásinformatikai rendszerek, ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar
Felhasznált képek forrása:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése